ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Gazdaság / Quaestor – Elhúzódna az eljárás, ha a sok ezer sértett ügyét is belevennék

Quaestor – Elhúzódna az eljárás, ha a sok ezer sértett ügyét is belevennék

Ha a Quaestor-ügyben a több tízezer rendbeli bűncselekményt is a vád tárgyává tette volna a Fővárosi Főügyészség, akkor az parttalanná tette volna a bizonyítási eljárást, és a bírósági eljárás évekkel húzódhatott volna el – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész a Quaestor-károsultak szerdai demonstrációján elhangzottakra reagálva az MTI-vel.

A főügyész közleményében emlékeztetett arra: február 5-én tartott sajtótájékoztatót a Quaestor-ügyben történt vádemelésről, és azon kitért arra is, miért mellőztek több tízezer sértettet a nyomozásban.
Ibolya Tibor megismételte: a nyomozás részbeni mellőzésére a vádlottak büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében és ezáltal közvetetten az általuk megkárosított sértettek érdekében került sor.
A több tízezer rendbeli bűncselekmény vád tárgyává tétele ugyanis a bizonyítási eljárást parttalanná tenné, a vádemelés után a bírósági eljárás önmagában emiatt évekkel húzódhatna el – írta. Hozzátette azt is, a terhelteknek fel nem róható okból elhúzódó büntetőeljárás nyomatékos enyhítő körülmény, így a nagyszámú halmazat bűnösség megállapítása esetén nem súlyosabb, hanem lényegesen enyhébb büntetések kiszabását eredményezné.
Kitért arra, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lehetőség van a nyomozást részben mellőzni olyan bűncselekmények miatt, amelyeknek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentőségük.
A Quaestor-károsultak felvetésére, hogy a mellőzésük miatt nem tudják a polgári jogi kárigényüket a büntetőeljárás során érvényesíteni, leszögezte: a sértettek igényérvényesítésére csak akkor kerülhetne sor, ha a vádlottak bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította.
Ez azt is jelentené, hogy a sértettek polgári jogi igényére a bíróságnak külön-külön minden esetben bizonyítást kellene felvennie. Ha ez az eljárást jelentékenyen késleltetné, akkor a törvény alapján a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését olyan egyéb törvényes útra utasíthatná – például polgári perre -, amely a büntetőeljárástól függetlenül most is nyitva áll a károsultak előtt – jegyezte meg a főügyész.
A zár alá vétellel kapcsolatos felvetésekre reagálva közölte: a Fővárosi Főügyészség még a nyomozás során összesen 100 milliárd forintot meghaladó névértékű ügyfélvagyon zár alá vételét megszüntette annak érdekében, hogy a felszámoló zavartalanul megkezdhesse az ügyfelek követeléseinek kielégítését, illetve ebből a célból az egyeztetést.
A konkrétan a vádlottakhoz köthető vagyonelemek – ingók, ingatlanok, számlapénzek, üzletrészek – lefoglalása, illetve zár alá vétele ugyanakkor jelenleg is fennáll – közölte.
A Quaestor-ügy károsultjainak egy csoportja szerdán a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi István téren tüntetett. A tüntetés szónokai arról beszéltek, hogy egy éve “dőlt be” a Quaestor Értékpapír Zrt. és azért demonstrálnak, mert 32 ezer károsult és családjuk “jogsértő, méltatlan” helyzetére akarják felhívni a figyelmet. Azt mondták, a nyomozás nem tudta megállapítani, hová tűnt a Quaestor-vagyon és milyen vagyonelemek vannak meg, milyen értékben.
Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: még mindig nem tudni, mi lett a Quaestor-ügyben eltűnt “220 milliárd” forint sorsa. Közölte, “egy Fideszhez közel álló brókercég” csődje után az ügyészség “ímmel-ámmal” nyomozott, a kártalanítás összege is igen csekély, a legfőbb kérdés tehát az, hogy “kinek lopták el” a pénzt. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: az ügyészség feladata, hogy megkeresse a pénzt, és visszakapják a károsultak. Hozzátette: ha erre nem képesek, akkor Polt Péter legfőbb ügyésznek le kellene mondania.
A jegybank tavaly március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
A fővárosi főügyész idén február 5-én jelentette be, hogy vádat emeltek Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. A vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A Quaestor- és a Hungária-kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap február 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy a korábban beadott igényekkel együtt már több mint 32 ezer károsult kérelmét vette nyilvántartásba. Az alap március 31-éig vizsgálja meg a kérelmek jogosságát és állapítja meg a kárrendezés összegét.(MTI)

640x40_feher
640x40_feher
80x1000_feher
80x1000_feher
640x40_feher

Leave a Reply

Your email address will not be published.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Scroll To Top

 
Amennyiben szeretne részletesebb tájékoztatást kapni,
kérjük töltse ki az alábbi adatlapot.
Adatait bizalmasan kezeljük.

Név

Email cím

Telefonszám

 

×
Facebook

Köszöntünk a GazdasagPortal.hu portálon