ingyenes webstatisztika

Orbán: a kormány felkérte a jegybankot, segítse az MKB megerősítését

A kormány úgy döntött, felkéri a jegybankot, hogy nyújtson segítséget az MKB megerősítéséhez és újjászervezéséhez – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Matolcsy György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök elmondta: a szerdai kormányülésen Matolcsy György jelenlétében tekintette át a kabinet a magyar pénzintézeti rendszer helyzetét. A kormány azért tűzte napirendre a kérdést, mert úgy látja, a bankrendszer megerősítésre szorul – közölte Orbán Viktor, feladatként fogalmazva meg a bankrendszer megtisztítását a rossz intézményektől.
Az MKB ügyében közölte: a kormány úgy döntött, felkéri az MNB-t, hogy a jegybanktörvény alapján nyújtson segítséget az MKB megerősítéséhez és újjászervezéséhez. Ezt a segítséget Matolcsy György megígérte – jelezte.
Hangsúlyozta: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyetértett abban, hogy az MKB-ból az ország egyik legjobb és legerősebb bankját kell kialakítani.
A kormányfőt kérdezték az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonásáról. Válaszában a vártnál kissé hosszabb procedúrának nevezte az állam által megvásárolt Budapest Bank átvételét Orbán Viktor, aki szerint az állam mint tulajdonos május-június környékén léphet be teljes hatáskörrel a Budapest Bankba. Vagyis a kormány 2015 félévekor lesz abban a helyzetben, hogy meghallgassa Matolcsy György jegybankelnök javaslatát az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonása vagy különtartása ügyében – magyarázta.
A miniszterelnök szavai szerint most, hogy elérték az 50 százalék feletti nemzeti tulajdonrészt a magyar pénzügyi intézményrendszerben, kezdődhet a reorganizáció, az újjáépítés, a megerősítés időszaka.
Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen, szerinte a pénzintézeti világban inkább bizalmatlanságot kelt az állami tulajdon. Ezért főszabályként fogalmazta meg, hogy az állam ma csak azért vállal tulajdonosi szerepet a pénzintézeti rendszerben, hogy elősegítse annak átalakítását, nem pedig a tartós tulajdonért.
Megemlítette az 1990-1994 közötti bankkonszolidációs időszakot, aminél “gyűlölködőbb” témát – mint mondta – nem ismer az elmúlt 25 évből. Szerinte az első demokratikusan választott kormány bukásához is jelentősen hozzájárult az akkori bankkonszolidációs vita.
Jelezte, elkerülhetetlenül rossz vitákhoz vezet, ha egy bank újjászervezése mögött a költségvetés áll, jobb, ha ezt a munkát a nemzeti bank végzi el.
Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint jelenleg osztrák bankokkal tárgyal a kormány stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, Orbán Viktor annyit mondott: megerősíti Lázár János szavait, de részleteket egyelőre – a zajló tárgyalásokra hivatkozva – nem árult el.
A kormány az MKB ügye mellett arról is döntött, hogy kárenyhítési alapot állít fel a Széchenyi Bank betéteseinek – jelentette be Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy a Széchenyi Bankban – amelynek tevékenységi engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank, és elrendelte a végelszámolását – 49 százalékos a magyar állami tulajdon.
A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon “felelősségének” megfelel – mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is.
Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forintot jelent majd.
Orbán Viktor kérdésre elmondta azt is, hogy a kormány áttekintette az orosz gazdaság állapotát, vizsgálták egyebek mellett az oroszországi magyar beruházások helyzetét és az Oroszországba irányuló magyar exportot.
Megállapították, hogy “veszteségeket szenvedünk el”, a rubelválság kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot, az ottani magyar beruházások értéke csökken, és a válság – az Oroszországot sújtó uniós szankciókkal együtt – a magyar exportlehetőségeket is súlyosan érinti, az oda irányuló exportunk bővülése rövid távon nem reális. Ennek ellenére “nem vonulunk ki Oroszországból, nem adjuk fel az oda vonatkozó terveinket”, csak át kell azokat ütemezni, különösen a mezőgazdaság esetében – jelentette ki.
Hozzátette, ha az EU és Oroszország közötti szankciós politika fennmarad, az Oroszországba irányuló magyar export “további százalékai veszhetnek el”.
A miniszterelnök szerint a forint sérülékenysége két problémát okoz makrogazdasági szinten. Az egyik a devizahiteleseké, a másik az államadósság kérdése. Előbbiről azt mondta: a bankok elszámoltatásáról, a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény együtt lényegében kivezeti a kockázati tényezők közül a devizahitel-rendszert. Az államadóssággal kapcsolatban pedig megjegyezte: az év végén 76 százalékon áll majd az adósság mértéke, ami magasnak számít, de csökken a tendenciája. Hozzátette, a devizában fennálló államadósság arányát tovább kell csökkenteni a forintban lévőhöz képest, hogy minél kevésbé legyen sérülékeny a magyar gazdaság.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top