ingyenes webstatisztika

Okosotthonokkal csökkenthető az energiafelhasználás?!

Árgus szemekkel figyeljük a lakáspiaci helyzet alakulását. Nem csak a lakásárak alakulását övezi érdeklődés, hanem a lakásépítési kedv is jelentős figyelemnek örvend. Továbbra is a XIII. kerületben a legnagyobb a lakásépítési hajlandóság, ahol jelenleg is több mint 7000 új lakás épül. Szorosan utána következik a VIII., IX. és a XI. kerület, ahol 2000 és 7000 közé tehető az újonnan épülő lakások száma – derül ki a Duna House kutatásából.

 

 

883 ezer forintos négyzetméter ár

2019 utolsó negyedévében gyakorlatilag a piacon kínált új lakások ⅔-át már értékesítették, 2%-át lefoglalózták. Nagyjából minden harmadik újépítésű lakás pedig még keresi a gazdáját.

Az árak még mindig az egekben, Budapest hat kerületében haladta meg az egymillió forintot a négyzetméter ár. A többi kerület többségében is 700 ezer forint körüli négyzetméter árral kell számolni. Az újépítésű budapesti lakások átlagosan 883 ezer forintos négyzetméter áron keltek el.

Új trend a lakásépítésben

Az ingatlanbefektetők mindig célközönség alapon futtatják a projekteket. Minden egyes beruházásnál megvan, hogy éppen milyen típusú vásárlónak épülnek a lakások. Csak néhányat szemezgetve közülük:

  • Fiataloknak: jellemzően kis alapterületű lakások, kevésbé frekventált helyen.
  • Családosoknak: nagyobb alapterületű lakások, zöld területtel kialakított lakóparkokban.
  • Luxus igények: közkedvelt kerületekben, nagyobb alapterületű, magas minőségű anyagokkal kivitelezett lakások.

Ami mindegyikben közös, hogy kell valami olyan tulajdonság, ami az adott célközönséget vonzza. Ez lehet az ár, az alaprajz, az elhelyezkedés, de akár az okosotthon jelleg is ilyen vonzó faktor lehet.

 

Egy okosotthon birtoklása sokszor presztízs értékű és egyfajta életérzést jelent.

Mitől szexi egy okosotthon?

Okosotthon, vagy idegen szóval smart home a XXI. század nagy újdonsága, habár kezdetleges megoldások már az 1900-as években is megjelentek. Szerteágazó mindaz a technológia, amit az okosotthon fogalom magában rejt.

 

Gyakorlatban arról van szó, hogy egy háztartásban olyan technológiákat használunk, amiket távolról tudunk irányítani és amik az internet segítségével képesek akár egymással is kommunkálni. Hogy konkrétan mik is ezek az ún. IoT (internet-of-things), avagy “dolgok internete” technológiák? Leggyakrabban a világítást, hűtés-fűtést, a biztonsági rendszereket, háztartási gépeket, redőnyöket, garázskapukat szokás emlegetni.

 

Csupán pénztárca kérdése, hogy egy otthon mennyire tekinthető “okosnak”. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy akár egy nem túl drága eszközzel is már okosotthonról beszélhetünk, még ha csak alap szinten is. Például, ha néhány ezer forintért veszünk egy távolról irányítható okoskonnektort, már az is egy lépés a minél okosabb otthon felé.

 

Vannak olyan komplex megoldások is, melyek teljes otthon vezérlésére is alkalmasak. Magyar mérnökök fejlesztenek kompakt okos otthon vezérlőt, ami kis helyigényű és költséghatékony megoldás lakások, családi házak világítási, fűtés, hűtés, szellőztetés és egyéb épületgépészeti rendszerek vezérlési igényeinek megoldására.

Így könnyedén válik lehetővé a 14 digitális bemenetnek köszönhetően, hogy mozgásérzékelők, termosztátok illetve a 14 relékimenetnek köszönhetően a világítás, vagy bármilyen elektromos eszköz tápellátása vezérelhető, 6 A-es áramfelvételig.

A legjobb az egészben a központosított vezérlés (a teljes vezérlés egy eszközön fut), így internet kapcsolat megszakadása, vagy hálózati kapcsolat elvesztése esetén is csak a távoli vezérelhetőség lehetősége esik ki.

 

Számtalan eszközt lehet internethez csatlakoztatni és ezzel okosítani a háztartásunkat. Hogy ez manapság mennyire trendi, azt jól mutatja az alábbi táblázat:

Forrás: Statista

 

Vajon mitől olyan népszerűek ezek a megoldások? Nézzünk egy mindennapi példát, ami akár bármelyik okos háztartásra igaz lehet. Reggel 6 óra, ideje, hogy elinduljon a nap. A redőnyök automatikusan felhúzódnak, megszólal az ébresztő, a kávégép bekapcsol és lefőzi a kedvenc kávénkat. Mire leérünk a konyhába bekapcsol a rádió, amin meghallgathatjuk az aktuális híreket. Az ablakok résnyire kinyílnak, hogy friss levegő jöhessen be, majd kis idővel később visszazáródik. Elmegyünk dolgozni. Nem sokkal azelőtt, hogy hazaérnénk a légkondi bekapcsol, hogy lehűtse a kívánt hőmérsékletre a lakást, a mosógép elindítja a mosást, hogy mire hazaérünk már csak ki kelljen teregetni. Érkezésünkkor felkapcsodik egy lámpa, hogy ne egy sötét lakásba kelljen megérkezünk. Este pedig alváshoz készülődve a hálószobákban lehúzódnak a redőnyök.

 

A lényeg tehát, hogy az okosotthonok az ott lakók igényeinek megfelelően előre programozhatóak, így 100%-ban az ő kényelmüket szolgálja. A kényelem viszont csak egy, a legtöbbet emlegetett szempontok közül, amit az emberek arra a kérdésre válaszolva adnak, hogy miért választanak okosotthont. Az energiahatékonyság és a költségcsökkentés a két másik rendszeresen felhozott érv az okosotthonok mellett. A kényelem, az energiahatékonyság és a költségcsökkentés az a hármas, ami az IoT eszközök töretlen terjeszkedését támogatja és teszi szexivé ezeket a megoldásokat.

Energiatakarékosság? Mégis hogyan?

Bár önmagában a rendszer kiépítése többe kerül, mintha egy hagyományos otthont építenénk, mégis hosszú távon pénzt és energiát takaríthatunk meg. Az okosotthon ugyanis egy olyan komplex rendszer, ami képes érzékelni a külső környezetét és reagál is rá. Ezek a reakciók hol kényelmi, hol energiatakarékossági szempontokat szolgálnak. Utóbbira vegyünk néhány példát:

  • Nyáron nagy melegben, amíg nem vagyunk otthon a redőnyök lehúzódnak, hogy a szobák ne melegedhessenek fel túlságosan a közvetlen napfénytől. Csökkentve ezzel a légkondi használatának szükségességét.
  • Fűtési időszakban külön vezérelhető, hogy az egyes helyiségekben hány fok legyen. Így nem kell feleslegesen fűteni, ahol ezt nem igényeljük.
  • Télen esténként a redőnyök lehúzása csökkenti a potenciális hőveszteséget, ami szintén a fűtési költségünket csökkenti.
  • Télen napközben, míg nem tartózkodunk otthon alacsonyabban tartja a hőmérsékletet, majd délután fokozatosan emeli azt, hogy mire hazaérünk a kívánt hőmérséklet fogadjon minket.
  • Ha elutazunk nem kell folyamatosan mennie a hűtés-fűtésnek, mert akár a világ másik részéről is beállíthatjuk a kívánt hőfokot, akkor amikor szeretnénk.
  • A természetes fény függvényében változik a lámpák fényerőssége.
  • Ha egy szobából kimennek, akkor automatikusan lekapcsol a lámpa.

 

Az energiatakarékosságot azzal érjük el, hogy képesek vagyunk kontrollálni, hogy az egyes rendszerek mikor, hol, mennyi ideig, milyen fokozaton működjenek. Fűtés típustól függően például akár 40-50%-os költségmegtakarítással is lehet számolni egy hagyományos fűtési rendszerhez képest

 

Tudtad? Az ingatlanok energetikai tanúsítványával megtudhatjuk, hogy az otthonunk milyen energetikai tulajdonságokkal bír. Tartalmazza az ingatlanunk energetikai besorolását, megmutatja, hogy egy ingatlan mennyire jól használja fel az energiát. A skála a legjobbnak számító AA++ osztálytól, a legrosszabbnak számító JJ osztályig terjed. Ezen túlmenően a tanúsítvány arra is javaslatot tesz, hogy miként tudnánk javítani az ingatlanunk energiahatékonysági besorolásán. Nézd meg mi mindent érdemes megtudni egy ilyen tanúsítványról: gyorstalpaló az energetikai besorolásokról.

 

Biztonsági aggályok

Az IoT eszközök elterjedésének egyik legnagyobb bizonytalansági faktora a biztonsági tényezők. A kezdeti beruházási igény mellett ez a tipikus visszatartó erő. Tény, hogy ezeknek az eszközöknek a felfutása sokkal nagyobb iramban történt, minthogy annak a biztonsági hátterére teljes mértékben felkészültek volna. Előfordultak olyan esetek, mikor egyes eszközöket feltörtek. Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba, hogy első beállítás során nem konfigurálják rendesen az eszközöket és biztonsági réseket hagynak.

 

A költségmegtakarítás és a kényelmi faktor viszont olyan velejárója az okosotthonoknak, amik akár a biztonsági kockázattal járó aggályokat is képesek a háttérbe helyezni. Az ökológiai lábnyomunk csökkentésére a háztartásunk okosítása egy hosszú távon megtérülő beruházás. Abban pedig a szakértők egyetértenek, hogy a jövő az okosotthonoké.

 

 

 

 

 

 

 

640x40_feher
Scroll To Top