ingyenes webstatisztika

OGY – Mali – Magyarország szerint is időben kell elfojtani a konfliktust

A nemzetközi közösség megítélése szerint időben és érdemben kell lépni, hogy időben fojtsák el a mali konfliktust, Magyarország támogatja ezt az álláspontot – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy amikor az al-Kaida szervezete átvette az irányítást Mali egyes területei felett, sokan az afganisztánihoz hasonló konfliktus kialakulásától tartottak, ami súlyos következményekkel járna a térségre és azokra az észak-afrikai országokra, amelyeket érintettek az arab tavasz eseményei. Magyarország támogatta a francia kormány döntését, hogy katonai kontingens avatkozzon be az országban – idézte fel.
Kiemelte, hogy sikerült Mali északi részére visszaszorítani a terrorszervezetet, jelenleg a főváros és a nagyobb városok a francia és az afrikai országok csapatainak ellenőrzése alatt állnak. A nemzetközi közösség donorkonferenciákat szervez az adománygyűjtéshez, és Magyarország is igyekszik segíteni a lehetőségeihez képest. Nyáron parlamenti és elnökválasztást tartanak Maliban, folyamatban van az államépítés, és az ez irányú törekvéseket is támogatni kell – tette hozzá.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy mintegy négyezer francia katona tartózkodik az országban. Akciójuk sikeres volt, mert gyorsan visszaszorították az iszlamistákat, és a harcok már nem a területek elfoglalásáért folynak, hanem az iszlamista szervezetek felszámolásáért. Franciaország célja a művelet mielőbbi lezárása, de valószínűleg nyárig, a választásokig eltart ez a szerepvállalás – említette meg.
Kiemelte, tucatnyi afrikai állam azt tervezi, hogy 7500 katonát küld Maliba, közülük 5500 már az országban van. A legnagyobb felajánlást Csád és Nigéria tette. Nem lehet tudni, meddig tart ez a misszió, de nagy szükség van rá, mert a mali hadsereg jó ideig nem lesz olyan állapotban, hogy maga lássa el az ország védelmét – mondta. Hozzáfűzte: az a terv, hogy ez a misszió ENSZ-békefenntartó műveletté alakul át.
Végül beszélt arról is, hogy az EU olyan műveletet tervez, amelynek célja, hogy “a szétesett mali hadsereget” kiképezze – ez április elején kezdődhetne. A szerepvállalás célja 2500-2600 mali katona kiképzése. 15 hónapra tervezik a műveletet, amelyhez 24 uniós tagállam járul hozzá összesen 540 katonával.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország először a francia misszióhoz ajánlott fel tíz katonát – járványügyi szakembereket -, de ezt a lehetőséget nem vette igénybe Franciaország. Így az EU-művelethez ajánlottunk fel tíz katonát – tette hozzá.
Hende Csaba honvédelmi miniszter február közepén jelentette be, hogy Magyarország tíz kiképzőtiszttel járul hozzá az EU mali missziójához. A csoport hat mesterlövészből, három egészségügyi szakemberből és egy összekötő tisztből áll. Egy héttel később Csabianszki Viktor, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnökségének mérnök alezredese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy folyamatban van a honvédség Maliba küldendő katonáinak felkészítése, a magyar műveleti részvételt a kormánynak még jóvá kell hagynia.
Gyöngyösi Márton (Jobbik), a külügyi bizottság alelnöke felvetette: úgy tűnik, Magyarország beléphet egy háborúba parlamenti jóváhagyás nélkül, pedig Mali “a következő Afganisztán lehet”, nagyon elhúzódhat a konfliktus. Siklósi Péter erre azt válaszolta, hogy ha Magyarország részt vett volna a francia műveletben, az Országgyűléshez kellett volna fordulnia engedélyezésért, de az EU műveletét illetően a kormány dönt a részvételről.
Németh Zsolt (Jobbik) érdeklődésére a helyettes államtitkár közölte, hogy az EU műveletével kapcsolatban példátlan egység van az unióban, Közép-Európában például Csehország, Románia, Ausztria, Lengyelország és Bulgária is tett felajánlást.
Nagy Andor (KDNP) kérdésére Takács Szabolcs kijelentette: Magyarország nem a francia érdekeket segítő misszióhoz csatlakozik, hanem ahhoz, amelynek célja, hogy ne engedjenek teret az iszlamista, dzsihádista terjeszkedésnek.
Mali központi kormánya január első felében fordult segítségért Franciaországhoz, miután az ország északi részét tavaly április óta ellenőrző iszlamisták megindultak az ország középső része felé. A francia hadsereg után a szomszédos afrikai országok is küldtek katonákat Maliba.
Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy Mali területének felszabadítása még nem fejeződött be, az iszlamisták ellen indított katonai intervenció folytatódik. A mali kormányzat, illetve a biztonsági erők egyelőre még nem képesek arra, hogy kezükbe vegyék saját jövőjük alakítását – tette hozzá. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top