ingyenes webstatisztika

OGY – Krónika 3. rész (devizahitelek)

A kormányoldal szerint a fair bankokról és a forintosításról szóló előterjesztések orvosolják a devizahitelesek problémáit, az ellenzék azonban nem tartotta elégségesnek a javaslatokat azok összevont vitájában, amelyet pénteki ülésén folytatott le a Ház.

Fidesz: a jogszabályok orvosolják a devizahitelesek gondjait

Gyopáros Alpár szerint ellentétben a szocialista és liberális kormányok koncepció-nélküliségével és tétlenségével ők ígéretet tettek a devizahitelesek helyzetének rendezésére.
Szavai szerint a két törvényjavaslat együttesen orvosolja a devizahitelesek gondjait, megszüntethető a hiteladósokat egyoldalúan terhelő devizaárfolyam kockázat, amely hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához. A bankok tisztességtelen hitelezési gyakorlatának kiiktatása, a fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalása, a kamatkondíciók átláthatóságának növelése és a devizahitelek kivezetése olyan intézkedések, amelyekkel jelentősen csökkenhető a bizonytalansági faktor a pénzügyi szférában – sorolta a kormánypárti politikus.
Rögzítette: vissza kell szorítani az egyoldalú szerződésmódosításokat is, és közös cél, hogy a legsúlyosabb helyzetbe kerülők se veszítsék el hajlékukat.

MSZP: nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük a kormány gazdaságpolitikájának árát

Varga László kiemelte: 2010-ben 185 forint volt a svájci frank árfolyama, és bár erősödött a valuta, de mégis a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt alakult ki a mai helyzet. Ennek árát nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük – jegyezte meg.
A bankszövetséggel kötött megállapodás alapján behozott törvényekben a három szereplő közül egyetlen félre hárítják a probléma összes terhét, az adósokra. Annak a reményét is elveszik, hogy javulhat az árfolyam és ezzel együtt az ő helyzetük – vélte.
Kitért a Matolcsy György, jegybank elnök által finanszírozott “luxus-beruházásokra” is, és azt mondta: ez méltatlan egy olyan helyzetben, amikor ekkora társadalmi probléma van. Szerinte a bankok beláthatnák, részt kell venniük a probléma megoldásában, hogy az adósok ne lehetetlenüljenek el. Szóvá tette azt is: a családi csődvédelemről évek óta beszélnek, de nem történik semmi.

A Jobbik a bankok megbüntetését hiányolta

Volner János (Jobbik) feltette a kérdést: ha az Egyesült Államokban őszintén beszéltek a bankok megbüntetéséről a válság kialakulása miatt, Magyarországon miért nem történt semmi ezzel kapcsolatban? Közölte: ha a törvényhozó hatalom nem szabadítja ki az embereket az adósságcsapdából, akkor a magyar gazdaság nem tud felemelkedni.
A devizahitelesek által vállalt kockázatok közül az árfolyamkockázatot emelte ki. Megismételte: a hitelek töredéke mögött volt devizafedezet, így tényleges árfolyamkockázat sem adódhatott. A kamatszint emelését “elképesztő kizsákmányolásnak” nevezte, a brutális kamatemelésen pedig szerinte a mostani előterjesztés és a korábbiak sem változtattak.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel elképesztőnek tartotta a Kúria határozatával való “takarózást”. Hibrid szemétnek nevezte a törvényjavaslatokat, kijelentve: a bankokkal fenntartott béke fontosabb a kormánynak, mint hogy az emberektől indokolatlanul elvett pénzeket visszaadják.

MSZP: “bűncselekmény”, ahogy a bankok áthárították a terheket

Harangozó Gábor (MSZP) elmondta: részben Belgiumban és Magyarországon élve, mindkét országban volt hitele, egy belga anyabanknál és annak hazai leányvállalatánál. Kijelentette: amit a bank a válság után a terhek áthárításában Magyarországon művelt, az szerint felháborító bűncselekmény.
Hozzátette ugyanakkor, a kormány, látva, milyen hatékonyan fosztották ki a bankok a magyar népet és váltak a válság alatt is nyereségessé, nem arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy ne nyúzzák tovább a népet, hanem azt mondta: “önök jól tudják behajtani a pénzt, csináljuk együtt”.
A bankok elszámoltatását szerinte nem a kormány kezdeményezte, hanem azok az emberek, akik beperelték a pénzintézeteket. Hangsúlyozta: fair bankokról szóló törvényt már 2010-ben be kellett volna terjeszteni.

IM: szigorú szabályokat kell alkotni!

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára válaszában emlékeztetett: a kormány előbb az egyösszegű végtörlesztést tette lehetővé, majd az árfolyamgát intézményét vezette be és létrehozta az eszközkezelőt is.
A jövőbeni szigorúbb szabályokról is dönteni kell – szögezte le, hangsúlyosan szólva a tájékoztatási kötelezettségről, és minimalizálva az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét.
A hitelek átváltásáról szóló javaslattal együtt jelentősen csökkennek hitelesek terhei, a tartozások pedig tervezhetővé válnak – mutatott rá, de szólt arról is: az elszámolás után a kormány azokkal is törődni fog, akiknek a megváltozott feltételek sem jelentenek megoldást – jelentette ki.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) a vitát lezárta.

640x40_feher
Scroll To Top