ingyenes webstatisztika

OGY – A devizahitelesekről és az Ab hatásköréről is faggatta az ellenzék Orbánt

Az élelmiszerek áfájának csökkentéséről, a devizahitelesek megsegítéséről és az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének csorbításáról is faggatták ellenzéki politikusok Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben.

A szocialista Gőgös Zoltán az alapvető élelmiszerek áfájának mielőbbi csökkentését sürgette azonnali kérdésében.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány nem keveri össze az adópolitikát a szociálpolitikával, a kabinet szerint ugyanis az a gazdaságpolitika, amely az adórendszeren keresztül akar szociálpolitikát folytatni, bukásra van ítélve. Hozzátette, az alacsony jövedelemadózás híve, és a kormány a jövőben is szeretné csökkenteni a jövedelmet terhelő adókat.
Azt is mondta, eddig nem találtak meggyőző érvet és megfelelő garanciát arra, hogy az áfa csökkentésével a fogyasztói árak is mérséklődjenek. A tapasztalatokat vizsgálják, azonban egy ilyen döntés alapos előkészítést igényel – tette hozzá.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke ismét arról faggatta a miniszterelnököt, hogy szerinte van-e élet az Európai Unión kívül. Az ellenzéki politikus szerint az unióban egyre kevesebb önállósága van az országnak, ezért ismét népszavazást sürgetett a tagságról.
Orbán Viktor válaszában megismételte álláspontját, hogy több érv szól az EU-tagság mellett, mint ellene. Magyarországnak ma egyre több keresnivalója van az EU-ban, az ezzel ellentétes politika pedig felelőtlen – jelentette ki a kormányfő, aki szerint az alternatíva csakis a lemaradás, az elszigetelődés lenne.
A jobbikos Dúró Dóra pártjának azon javaslatára hívta fel a figyelmet, amely bentlakásos iskolákat hozna létre cigány gyerekeknek. Azt mondta: kezdeményezésük megfelelő körülményeket biztosítana a tanuláshoz a cigány fiataloknak, akiknek olyan családokból kell kitörniük, amelyekben kizárólag megélhetési forrásként tekintenek a gyerekekre.
Orbán Viktor azt kérte, javaslatuk véleményezéséért a jobbikos képviselő forduljon az oktatási államtitkársághoz. Ám – folytatta – csak “a legevidensebb, legelítélendőbb cigányellenességnek” tudja minősíteni Dúró Dóra egyik kijelentését. “Az az állítás, hogy a cigány emberek (…) azért vállalnak gyereket, hogy pénzhez jussanak, merő rasszizmus. (…) Olyan mélyen keresztényietlen, amivel keresztény pártként nem is tudunk mit kezdeni” – mondta.
Dúró Dóra reagálásában közölte, nem a cigányság megbélyegzése volt a célja, annak egy csoportjáról beszélt.
A kormányfő viszonválaszában a jobbikos képviselő egyik megjegyzésére elmondta: a cigány emberek sorba állnak a munkáért, ezért az idei év fontos feladata, hogy mindenki, aki nem jut piaci álláshoz, dolgozhasson a közfoglalkoztatásban.
Az MSZP-s Tóbiás József az Ab hatáskörének csorbításáról kérdezte a miniszterelnököt. Azt mondta: ha meggyengítik az Ab-t, sérül az alapjogok védelme, és mindenki kiszolgáltatott helyzetbe kerül a hatalommal szemben.
Felidézte, hogy Orbán Viktor 2007-ben még úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági döntések mindenkire kötelezők, ez a demokrácia vastörvénye.
“Mi változott azóta? (…) Miért bosszantja önöket az Ab elmúlt két és fél éve? (…) Csak nem azért, mert szinte minden alaptörvény-ellenes lett, amit a Fidesz-kormány a zászlajára tűzött?” – kérdezte.
A miniszterelnök válaszul úgy fogalmazott, bár Tóbiás József ’89-es demokráciáról beszélt, “nincs semmilyen ’89-es demokrácia, soha nem is volt, az első szabad, demokratikus választásokat 1990. május 2-án tartották. A mi fölfogásunk szerint ’89-ben kommunizmus volt”.
Nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények az emberekért. “Az alkotmányt is emberek alkotják, módosítják. (…) Az alkotmánybírók sem az égből szálltak le” – fejtette ki, megjegyezve: ha úgy tapasztalják, hogy a törvények nem elég jók ahhoz, hogy megvédjék az embereket, addig kell csiszolni őket, amíg megfelelnek ennek a követelménynek, betartva persze az alkotmányban előírt eljárási szabályokat.
A Ház előtt fekvő alkotmánymódosításról azt mondta: “ha jól olvasom a módosító indítványokat, éppen szélesíteni fogjuk az Alkotmánybíróság lehetőségeit”.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta: a kormány nem segített a devizahitel-károsultak négyötödén, 111 ezerből választják ki azt a több ezer lakást, amelyet kényszerértékesítésre jelölnek ki az első negyedévben. Az árfolyamgátat csak a jogosultak 26 százaléka vette igénybe, a Nemzeti Eszközkezelő pedig mindössze hatszáz szerződést kötött meg – sorolta.
Orbán Viktor azt mondta, európai összevetésben nincs még egy ország, amely annyit tett volna a bajba jutott devizaadósokért, mint Magyarország és kormánya.
170 ezer család élt a végtörlesztéssel, 160 ezren választották az árfolyamgátat, vagyis Magyarország megsegített 330 ezer családot, több mint 1 millió 300 ezer embert. “A kormány nem egy jól bevált korábbi gyakorlatot folytatott, mert ilyen nem volt, hanem megteremtette a devizahitelesek kimentésének gyakorlatát” – hangoztatta.
Z. Kárpát Dániel viszonválaszában azt mondta: a kormányzat a bankszövetséggel alkudozik, pedig “ezek azok a bankok, amelyek másfélszeres árfolyamkülönbségnél duplájára emelték a törlesztőrészleteket (…), bűnözőkkel pedig nem alkudozunk”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: nincs híján a kurucos hevület iránti szimpátiának, “de ön mégiscsak az egész magyar bankrendszerről beszél, úgyhogy óvatosan, ha szabad kérnem”. Hozzátette: a kormány a lakáshitelesek problémájával foglalkozik első helyen, és érdekükben tovább folytatja a tárgyalásokat a bankokkal, olyan megállapodásra törekedve, amely elismeri, hogy az államnak, a pénzintézeteknek és a hitelfelvevőknek is megvan a felelősségük. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top