Növelné az MNB a forinthitelek és forintforrások lejárati összhangját

A forintosítás hatására a hosszú lejáratú forint eszközök állománya jelentősen megnő a hazai bankrendszerben, ezzel drasztikusan megemelkedik a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között, a jegybank ezért azt tervezi, hogy a kialakult eltérés mérséklésére a hazai bankok számára előírja a jelzáloglevelek bizonyos mennyiségének kibocsátását – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy szerdai budapesti szakmai konferencián.

Nagy Márton a Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezete által rendezett konferencián kiemelte: a forintosítás mintegy 3000 milliárd forint összegű hitelt érint, ennek az összegnek mintegy 15 százalékát, 450 milliárd forint összegű jelzáloglevelet kellene a magyar bankoknak középtávon kibocsátaniuk az MNB elképzelései alapján.
A tervet vizsgálja az Európai Központi Bank – mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.
Kifejtette: a devizáról forintra átkonvertált hitelállomány túlnyomó része 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, emiatt az átváltást követően jelentősen megnő a forinthitelek és a forintforrások lejárati eltérése és az ebből eredő kockázat is. A legjelentősebb lejárati eltérés a háztartások hiteleinél tapasztalható – fűzte hozzá.
Az ügyvezető igazgató kitért arra: a helyzet rendezése során úgy kell eljárni, hogy célzott eszközzel biztosítsák a lejárati összhangot, azaz hosszú, fedezett forint források bevonására ösztönözzön, emellett az európai uniós szabályozási keretben fenntartható legyen, ne torzítsa túlzottan a piaci versenyt, és lehetőség szerint minimalizálja a szabályozást megkerülő lehetőségeket.
Nagy Márton kiemelte: erre a célra az egyik legjobb eszköz a jelzálogalapú fedezett források, így például a jelzáloglevelek minimum arányának meghatározása a lakossági jelzáloghitel-állományhoz képest.
Elmondta: napjainkban három nagy hazai bankcsoport, nevezetesen az OTP, az UniCredit, és az FHB bankcsoportja rendelkezik saját jelzálogbankkal. Hozzátette: ha a terv megvalósul, várhatóan a többi nagy hitelintézet is létrehozza saját jelzálogbankját. Egy-egy jelzálogbank megalapítása azonban időigényes, a jelzáloglevelek minimum arányának elérése – a bankalapításokat is beszámítva – legkevesebb egy és egynegyed évet vehet igénybe – ismertette Nagy Márton.
A növekedési hitelprogram újabb fázisáról, az nhp pluszról kiemelte: további 500 milliárd forintos likviditást teremt a hazai vállalkozások számára, s mivel a nhp megfelezi a kockázati költségeket a refinanszírozó kereskedelmi bankok és az MNB között, a hitelprogram ezen szakasza a kockázatosabb, de még finanszírozható kkv-k számára is hitelfelvételi lehetőségeket teremt.
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a 3 százalékos inflációs cél megfelel a magyar gazdaság jelenlegi állapotának, az inflációs célkövető rendszerben a plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasáv bevezetése a jegybank monetáris tanácsának mozgásterét növeli.
Palotai Dániel rámutatott: csak akkor kellene megváltoztatni, például 2 százalékra mérsékelni a középtávú inflációs célját a monetáris tanácsnak, ha volna kijelölt céldátum arra vonatkozóan, mikor lép be Magyarország az euróövezetbe, mikor vezeti be az eurót.(MTI)

Scroll To Top