ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Gazdaság / Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint

Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint

Az Allianz ma tizedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ több mint 50 országában. Szomorú premiert láthatunk: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon – még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt ez meg. A megtakarítók világszerte pácban voltak egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, a végtelen Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, másrészt a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása miatt. A részvénypiacok ennek megfelelően reagáltak: a globális részvényárfolyamok 2018-ban 12 százalékkal csökkentek. Ez közvetlen hatással volt a vagyon növekedésére. A háztartások globális bruttó pénzügyi vagyona[1] 0,1 százalékkal csökkent, és többé-kevésbé a 172,5 billiós szinten maradt.

·        A pénzügyi válság óta 2018-ban csökkent először a globális pénzeszközállomány

·        A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt

·        A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott

·        Magyarország: a globális tendenciával szemben a pénzeszközállomány erőteljesen növekedett

·        A globális vagyoni középosztály stagnál

„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek.”

A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt

2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.

Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.

Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka

2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.

     

A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.

„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”

A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott

A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.

„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”

A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.

Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány

2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak. Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb.

Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.

Csak egy bukkanó az úton?

Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka. „A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

 

Az első 20 ország (2018):

Egy főre jutó nettó pénzeszközállomány   Egy főre jutó bruttó pénzeszközállomány
  EUR év/év %-ban 2000-es
rangsor
    EUR év/év %-ban 2000-es
rangsor
1. USA 184 410 –1,7 2   1. Svájc 266 320 –0,9 1
2. Svájc 173 840 –2,4 1   2. USA 227 360 –0,9 2
3. Szingapúr 100 370 4,4 16   3. Dánia 156 320 0,5 6
4. Tajvan 97 850 5,0 14   4. Hollandia 146 155 1,4 4.
5. Hollandia 97 345 1,4 6   5. Szingapúr 136 940 3,3 10
6. Japán 96 310 –1,7 3   6. Svédország 135 800 –1,5 14
7. Svédország 92 320 –4,0 13   7. Ausztrália 129 030 2,0 17
8. Belgium 89 540 –3,6 4.   8. Kanada 120 280 –1,8 8
9. Új-Zéland 87 620 –1,0 9   9. Japán 118 350 –0,9 3
10. Dánia 85 895 –3,6 12   10. Tajvan 117 430 4,9 16
11. Kanada 80 670 –3,9 8   11. Új-Zéland 115 050 0,5 11
12. Nagy-Britannia 79 760 –1,0 5   12. Belgium 114 730 –2,2 5
13. Izrael 73 180 1,8 11   13. Nagy-Britannia 112 870 0,4 7
14. Ausztrália 68 670 1,3 19   14. Izrael 91 990 2,4 18
15. Franciaország 57 095 –3,0 10   15. Norvégia 91 430 2,0 20
16. Ausztria 53 980 –0,5 17   16. Franciaország 83 295 –1,0 12
17. Olaszország 53 140 –6,5 7   17. Írország 77 580 –2,3 13
18. Németország 52 860 1,1 18   18. Ausztria 75 880 0,2 19
19. Írország 47 060 –1,0 15   19. Németország 74 620 1,7 15
20. Dél-Korea 29 720 <td width=”50″ style=”wid
640x40_feher
640x40_feher
Scroll To Top