ingyenes webstatisztika

Nincs meglepetés, maradt az alapkamat a 0,9 százalékon

Nem lepte meg az elemzőket az alapkamat 0,9 százalékon való tartása, akik 2017-2018 előtt nem várnak érdemi változást a kamatkörnyezetben.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az egynapos hitelkamatot 15 bázisponttal, 0,9 százalékra csökkentette, míg az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékon tartotta. Mint írta, a kamatfolyosó szűkítésével a jegybank tovább tereli a bankközi forrásokat az állampapírpiacra és szándékai szerint a hitelezést is élénkíteni kívánja. Az újabb likviditási szűkítés után most még fontosabb, hogy hogyan alakul a szerdai háromhónapos MNB-tender, amelyet a kiírás szerint 450 milliárd forint értékben hirdetnek meg, de az elfogadott mennyiség a konszenzus szerint 300-350 milliárd forint körül lehet majd.
Felidézte, korábban az MNB a háromhónapos irányadó eszköz korlátozásának limitjét 900 milliárd forintban állapította meg 2016 végére, október végén pedig a 150 milliárd forintos meghirdetett mennyiséghez képest 100 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot. Egyes piaci várakozások már a 900 milliárd forintos limitnél is alacsonyabb, 600-700 milliárd forintos értékre számítanak 2016. december 31-re, mások ezt az értéket 2017 első negyedévének végére látják reálisnak – tette hozzá.
Úgy vélte, nagy hangsúly helyeződik a decemberi kamatdöntő ülésre, amikor a negyedéves Inflációs jelentésből az is kiderülhet, változtat-e az MNB növekedési és inflációs előrejelzésein. Ezek módosítása újabb monetáris lazító intézkedéseket vetíthet előre, amelyek a tartalékráta újabb csökkentésétől a még alacsonyabb befogadási limitekig terjedhetnek – vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is a várakozásoknak megfelelőnek nevezte az alapkamat 0,9 százalékon tartását és lazító jellegű monetáris politikai beavatkozásnak értékelte az egynapos és egyhetes futamidejű fedezett hitelek kamatának egységesen 0,9 százalékra csökkentését. A banknál nem számítanak arra, hogy az alapkamat változzon 2017-2018-ban, hozzátéve, hogy ha gyors inflációs felfutás következik be, akkor 2017 és 2018 fordulóján már kamatot emelhet a monetáris tanács.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyors ütemű béremelkedés és a kedden bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz. Ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen a túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethetnek – mutatott rá.
Oszlay András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018 második fele előtt nem számít érdemi változásra a kamatkörnyezetben. Az infláció ugyan emelkedik a következő hónapokban, írta, de nem várható az inflációs cél elérése vagy a meghaladása. Megjegyezte, még nem mérték fel teljes körűen a közeljövőben várható dinamikusabb bérnövekedés hatásait.
A kamatok csökkentésével az MNB a hitelezés növelésére és a külföldi források leépítésére igyekszik ösztönözni a bankokat, bár ez utóbbi már jelentős részben bekövetkezett – írta. Úgy vélte, konkrétabb bejelentések nem a keddi kamatdöntés utáni közleményben, inkább a decemberi kamatdöntő ülésen kerülhetnek terítékre. Ekkor közli a jegybanki előrejelzéseit, valamint a háromhónapos betéti eszköz limitjét is módosíthatja – tette hozzá.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője hosszabb ideig, akár 2017 végéig változatlan alapkamatot vár. Úgy vélte, lehetségesek további nem-konvencionális intézkedések, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható – vélekedett.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top