Német választások – Mélyítené az euróövezeti integrációt valamennyi kormányzásra esélyes német párt

A kormányzásra esélyes német pártok kivétel nélkül az euróövezeti integráció folytatása mellett állnak ki a szeptember 22-ei országos parlamenti választásra készült programok alapján. A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a liberális FDP azonban inkább a tagállami felelősséget hangsúlyozza, az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és Zöldek pedig új közösségi intézményeket vezetnének be.

A konzervatív-liberális koalíció és a közös kormányzásra készülő baloldali pártok között a legnagyobb eltérés az államháztartás finanszírozásának és a tagországok által külön-külön felhalmozott államadósság törlesztésének esetleges közösségi szintű megoldásai körül van – mutatott rá a programokat összehasonlító elemzésében a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK). A CDU/CSU és az FDP szerint minden tagállamnak alapvetően önállóan kell gondoskodnia a finanszírozásról, és a mentőprogramok kifutása után a válságba jutott államoknak vissza kell térniük a piaci finanszírozáshoz.
A konzervatívok és a liberálisok szerint a tagállamok csak válság idején vállalhatnak pénzügyi szolidaritást egymással. Erre szolgálnak az államadósság-válság kitörése óta létrejött válságkezelő rendszerek (EFSM, EFSF, ESM). Ezek kialakítását az SPD és a Zöldek támogatták a Bundestagban, és az Angela Merkel vezette kormány több alkalommal – például az ESM-ben való német részvétel ügyében – az ő támogatásukra szorult, mert a CDU/CSU és az FDP euroszkeptikus szárnya nem volt hajlandó megszavazni a válságkezelésről szóló kormányzati előterjesztéseket.
A két baloldali párt a közösségi szintre helyezi a hangsúlyt. A szociáldemokraták szerint az aktuális gazdasági helyzettől függetlenül szükség van egy úgynevezett adósságtörlesztési alapra, amelyből bármely euróövezeti tagország kaphat támogatást adósságcsökkentésre, cserébe pedig reformokat kell végrehajtania.
A Zöldek a legradikálisabbak, a német kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület javaslatát átvéve azt szorgalmazzák, hogy a GDP-arányos államadósságnak a maastrichti stabilitási kritérium – azaz 60 százalék – fölötti részét az euróövezeti tagállamok közösen felvett, és így alacsony kamatozású hitelei révén csökkentsék, és javasolják egy adósságtörlesztési alap felállítását is, amelyet a külön e célból valamennyi euróövezeti országban kivetendő vagyonadóból származó forrásokkal kellene feltölteni.
A valutaunió a hatalom megszerzésére esélyes német pártok mindegyike szerint csak félig van készen. Fel kell építeni rá egy gazdasági uniót is. A konzervatívok és a liberálisok szerint azonban ehhez elégséges a kormányközi együttműködés szorosabbra vonása, a gazdaságpolitikák összehangolása, míg a baloldal szerint egy új intézményre, egyfajta euróövezeti „gazdasági kormányra” van szükség.
Az Európai Központi Bank (EKB) szerepét illetően egyetértés van abban, hogy az intézmény függetlenségének megőrzése a legfontosabb. Ugyanakkor az SPD és az FDP az EKB új, bankfelügyeleti funkcióját a lehető legszigorúbban elválasztaná a monetáris politikai funkciótól. Az SPD meg is fordítaná a jelenlegi folyamatokat, úgy véli, hogy az euróövezeti bankfelügyeletnek középtávon nem az EKB szervezeti keretében van a helye, hanem létre kell hozni egy új uniós intézményt, a pénzügyi szervezetek európai felügyeletét.
Az EU egészét illetően is megfigyelhető az euróövezeti ügyekkel kapcsolatban megmutatkozó ellentét a kormánypártok és a baloldali tábor között. A konzervatívok és liberálisok felülvizsgálnák az Európai Bizottság (EB) jogköreit, és elképzelhetőnek tartják, hogy a brüsszeli bizottságtól nemzetállami szintre helyezzenek vissza egyes döntési jogosítványokat. A baloldal viszont erősítené és bővítené a közösségi intézményeket. A Zöldek szerint például az ESM alapjaira fel kell építeni az úgynevezett Európai Valutaalapot, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára működne a huszonnyolcak közösségében. Az SPD szerint pedig az EB-t továbbfejlesztve létre kell hozni az „EU-kormányt”, amelyet az Európai Parlament (EP) ellenőriz, és létre kell hozni az EP-ben egy második kamarát a tagállami kormányok küldötteiből a nemzetállami érdekek állandó képviselete céljából.(MTI)