ingyenes webstatisztika
Home / Nem csak a családi vállalkozásoknál időzített bomba az utódlás kérdése

Nem csak a családi vállalkozásoknál időzített bomba az utódlás kérdése

A kisvállalkozások ugyanúgy szembesülnek előbb-utóbb az utódlás problémájával, mint a klasszikus családi cégek. A statisztikák szerint tízből csak egy éri meg a második generációt. A hazai családi vállalatok nagy része a kilencvenes évek elején jött létre, és a felénél vagy már most, vagy az elkövetkezendő néhány évben lesz aktuális az eladás / utódlás kérdése.

 

A kisvállalkozások és a családi vállalkozások a gazdasági és politikai környezettől függetlenül világszerte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe. A családi üzlet fennmaradása érdekében nagyon fontos lenne a későbbi utódlás tervezése, mégis a legtöbb első generációs vállalkozó éppen ezt hagyja ki az “üzleti tervéből”. Nemcsak az utód (gyermek) hiánya okozhat problémát: vitát szülhet, ha több utód is jelentkezne a pozícióra, de az is előfordul, hogy a kiszemelt utód nem szeretné tovább vinni a családi mesterséget.

 

De vajon miért ilyen nehéz belátni egy kisvállalkozás tulajdonosának, hogy előbb-utóbb át kellene adni a stafétát?

 

A legtöbb alapító számára ijesztő és egyben elképzelhetetlen esemény a (nagyon) távoli jövőben, hogy esetleg ki engedni a kezéből a döntést a legcsekélyebb mértékben is. Pedig mindig eljön az a nap egy cég életében, amikor a legtöbb amit tehet a vállalkozásért hogy valaki másnak adja át a helyét. Az is probléma, hogy egy családi kisvállalkozás kevés tudással rendelkezik az utódlás kérdésében, vagyis egyszerűen nem tudják a leköszönést tervező cégvezetők, hogy miként adják át a kormányrudat.

 

Magyarországon a cégek mintegy 70%-a családi tulajdonú vállalkozás, a GDP több mint felét állítják elő, és a munkavállalók felének biztosítanak munkahelyet. Emiatt az utódlás sikeres lezajlása a nemzetgazdaság számára is fontos.

 

“Könnyű” annak, akinek a fia-lánya épp abban a korban van, épp olyan a képzettsége, van tehetsége és szándéka tovább vinni a családi bizniszt. Annak az alapítónak azonban aki nem szeretné “bezárni a boltot”

, és nincs a fenti könnyűnek ítélhető helyzetben, előbb-utóbb meg kell fontolnia a cég eladását. Nagyon sokan még meghirdetni is félnek a családi kft-t, mert az ismerősök, barátok spekulálni kezdenek, a munkavállalók bepánikolnak, nem tudják értelmezni a helyzetet. Magyarországon van egy rossz beidegződés, miszerint ha valaki eladja az üzletét, akkor menekül a süllyedő hajóról, azaz valami (nagy-nagy) probléma biztosan van a háttérben, különben miért adná el? Pedig a munkavállalók nyerhetnek legtöbbet egy friss látásmóddal és tőkével érkező új tulajdonossal.

 

“Akkor érdemes eladásra hirdetni eladó vállalkozásunkat, amikor először megfordul a fejünkben az értékesítés kérdése.” 

– tanácsolja Vátáh Sándor, az assisto.hu -t üzemeltető cég ügyvezetője.

“Nem érdemes sokáig várni az eladással, mert minél több időt hagyunk magunknak kiválasztani a megfelelő vevőt, annál jobb döntést hozhatunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalkozás eladását ne előzze meg alapos előkészítés, csak annyit, hogy kerüljük a felesleges tétovázást. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy egy kis családi vállalkozásra az alapító nem mint vagyontárgyra tekint, hanem mint élete művére, amiért sok évet áldozott az életéből. Ezért sokszor nem is a vételár a legfontosabb, előrébb való hogy a cég jövőjét lássa a vevőben a tulajdonos. Gondoljuk azonban át, hogy talán a cég is erőteljesebb növekedési pályára állhat egy új szemlélettel érkező ügyvezető hatására. Ha pedig semmiképp sem szeretnénk valamilyen oknál fogva teljesen elengedni a céget, akkor még mindig ott van a résztulajdon értékesítésének lehetősége. Így két legyet üthetünk egy csapásra: társtulajdonosként nyerünk egy lojális, elkötelezett vezetőt, és csendestársként visszavonulva még mindig ráláthatunk a cég működésére, sőt, tanácsokkal egyengethetjük az útját.”
640x40_feher

Comments are closed.

Scroll To Top

[contact-form-7 id=”55816″ title=”ContactForm_WithTel”]

×