ingyenes webstatisztika

Nagy felfordulás várható 2021-ben a katás adózók életében

Alapjaiban változtathatja meg 2021-ben a katás kisadózók pénzügyi helyzetét az, ha elfogadják a kormány törvényjavaslatát, miszerint az ugyanazon felek közötti számlák esetében a 3 millió forint feletti részre 40%-os elvonás lenne érvényes. Egy friss pontosítás szerint azonban ezt nem a vállalkozónak, hanem a kifizetőnek kell majd valószínűleg megfizetnie. A dolog nagyon nem mindegy, már csak a kisvállalkozók hitelképessége miatt sem.

 

Ez a jelenlegi helyzet, ha katásként hitelt vennénk fel

A katás adózók jövedelme speciális eset, ezért a bankok máshogyan kezelik, mint a munkavállalói jövedelmeket. Ezt a katásoknak NAV jövedelemigazolással kell leigazolniuk a bank felé, amelyen az előző lezárt pénzügyi év bevételeinek 60%-a szerepel. Vagyis, ha a vállalkozó az adott évben 10 millió Ft értékben számlázott, akkor 6 millió Ft/év lesz az összjövedelme, amit ha elosztunk 12-vel, akkor 500 ezer Ft havi nettónak felel meg.

Vannak bankok, amelyek a NAV igazoláson szereplő teljes jövedelmet elfogadják, vagyis ez alapján határozzák meg a felvehető hitel maximális törlesztőjét. Az adós szempontjából ez a legszerencsésebb, hiszen a fenti példát alapul véve így akár 300 ezer Ft hiteltörlesztő is bevállalható. (500 ezer forintot elérő nettó jövedelemnél a hiteltörlesztő elérheti a jövedelem 60%-át.)

Más bankok szigorúbbak: a havi kata adó befizetések összegével – havi 25 ezer, 50 ezer vagy 75 ezer forinttal – csökkentik a NAV igazoláson szereplő jövedelmet, majd ez alapján számítják ki a maximális havi törlesztő nagyságát. Ez esetünkben egyben azt is jelenti, hogy a nettó jövedelem a félmilliós határ alá csúszik, így a jövedelem/törlesztő arány már csak 50% lehet.

Olyannal is találkozni azonban, amikor a bank nem csökkenti a kata adó összegével a NAV igazoláson szereplő jövedelmet, viszont annak 80%-ával számol csak. Ez a példánkban szereplő vállalkozó esetében viszont már csak 400 ezer forint nettó jövedelmet jelentene.

És mi lesz a változások után?

Ez egyelőre nem tudható. Friss információ ugyanis, hogy várhatóan mégsem a katás adózót, hanem a kifizetőt terhelné a már említett 3 millió Ft feletti részre vetített 40%-os adó. Amennyiben ez valóban így lesz, akkor ez a katás vállalkozó bevételeit nem érinti, így a hitelképesség sem változik.

Egszen más a helyzet, ha neki kell megfizetnie a közterhet. Ebben az esetben, amennyiben a fenti példában említett évi 10 millió forintos bevétel egyetlen helyről származik, akkor 7 millió forint után kell leadózni a 40%-ot, ami 2,8 millió forint kiadást jelent. Persze a helyzete minden katásnak kicsit más lesz, azokat például, akik valóban sok ügyféltől szerzik a bevételüket, ez nem is fogja érinteni.

Hogy miképpen hatna ez a katás vállalkozók hitelképességére? Konkrétumokat a döntés előtt sajnos nem tudhatunk, de az bizonyos, hogy ha mégis a vállalkozót terheli a plusz adó, akkor bankok ezzel a kifizetéssel is számolni fognak. Vagyis, ha több adót fizet valaki, akkor kisebb lesz a hitelfelvételkor figyelembe vehető jövedelme, így az igényelhető hitelösszeg is csökkenni fog egy lakáshitel, egy személyi kölcsön, egy Babaváró vagy egy csok-hitel igénylése esetén egyaránt.  

640x40_feher
Scroll To Top