ingyenes webstatisztika

MKIK-fórum – Orbán Viktor idei növekedésről, alacsony kamatszintről és a kkv-k devizahitel-kiváltásáról beszélt

Orbán Viktor már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és bejelentette, hogy a kormány lehetővé tenné a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán a miniszterelnök kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében – jelezte.
A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni – hívta fel a figyelmet.
Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket – mondta. A kormányfő a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg.
Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.
Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de – mint fogalmazott – erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.
A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.
Hosszan beszélt a “cselekvési szabadság” kérdéséről is, kifejtve: “az egész IMF-probléma megoldása” sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy “egy beszorított helyzetben is” lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén “akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (…) és saját lábon talpon tudunk maradni”- mondta. Ezért szerinte az IMF-fel folytatott vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és megerősítette: “az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját lábunkon”. Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.
A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták “gyepálni”, hogy egy fantaszta. “Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik”, de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig “az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni” – tette hozzá.
A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. “Nem vagyunk ettől nagyon messze”, és talán az év végére el is éri ezt a kormány – jelezte.
Arról is szólt, hogy a kormány “mesterterve” részeként az innováció a GDP-hez mérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.
Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék.
Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.
Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top