ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Adó / Mire kell figyelni a befektetésekből származó jövedelmek adózásánál?

Mire kell figyelni a befektetésekből származó jövedelmek adózásánál?

Érdekes helyzeteket teremthet adózási szempontból a külföldi tartós befektetés, vagy az ingatlan értékesítése és bérbeadása, valamint a kriptovalutával próbálkozók számára is tartogathat meglepetéseket az egyes országok eltérő gyakorlata. A Deloitte Magyarország személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos cikksorozata ezúttal a külön adózó és egyéb jövedelmekkel foglalkozik.

 

A Deloitte Magyarország sorozatának előző fejezete az adóügyi illetőség fogalmát mutatta be részletesen, amelynek értelmében – legalábbis a főszabály szerint – egy magánszemély minden jövedelme az illetőség államában adózik. Ezt ugyanakkor speciális rendelkezések felülírhatják, amiket érdemes megismerni az Szja bevallási határidő közeledtével.

 

A főszabály szerint egy magánszemély minden jövedelme az illetőség államában adózik. Amennyiben azonban a magánszemélynek az illetőség országától eltérő országból is származik például „külön adózó” jövedelme, akkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények részleges, vagy akár teljes adóztatási jogot biztosíthatnak a másik ország számára.

     
 

Kamat- és osztalékjövedelmek esetén például egyes egyezmények megengedik a forrásadóztatást akkor is, ha a jövedelem nem az illetőség államából származik. Ez nem azt jelenti, hogy a forrásország mindenképpen megadóztatja az ilyen jövedelmeket, csak azt, hogy az egyezményben meghatározott mértékig lehetősége van az adóztatásra. A legtöbb egyezmény tartalmaz ilyen speciális rendelkezéseket, különösen az osztalékjövedelmek esetében.

 

Egyes esetekben előfordulhat az is, hogy a forrásország és az illetőség országa egy jövedelem jogcímét másként ítéli meg és ezért kérdések merülhetnek fel az adókötelezettség megállapítása során. Végső soron előfordulhat az is, hogy amit az egyik országban kamatjövedelemként szükséges a magánszemélynek bevallania, az a másik országban „egyéb jövedelemként” jelenik meg.

 

„Érdemes figyelembe venni azt is, hogy bár az Szja törvény a tartós befektetésből származó jövedelem (TBSZ) esetében kedvező adókezelést biztosít, ezt csak addig élvezhetik az adózók, amíg például külföldre költözés miatt nem változik meg az illetőségük. Ebben az esetben ugyanis az adóztatás joga az illetőség országára szállhat és a TBSZ számláról származó jövedelem adóztathatóvá válik külföldön az egyezmény rendelkezései és az érintett ország belső szabályai alapján” – hangsúlyozta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

 

Egyedi szabályokat tartalmaz az amerikai-magyar egyezmény a kamatjövedelem és árfolyamnyereség esetében. Ezek alapján egy magyar illetőségű magánszemély amerikai forrású kamat- és osztalékjövedelme bizonyos esetekben mentesül a magyar adóztatás alól és kizárólag az Egyesült Államokban adóztatható. Ilyen esetben a jövedelmet még feltüntetni sem szükséges a magánszemély magyar Szja bevallásában.

 

„Az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelem a főszabálytól eltérően tipikusan abban az országban adóköteles az egyezmények rendelkezései alapján, ahol az ingatlan fekszik, akkor is, ha ez az illetőség államától különbözik. Vagyis hiába él és dolgozik valaki akár évek óta külföldön, ha magyarországi ingatlant értékesít, vagy ad bérbe, az magyar személyi jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettséget eredményezhet” – tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

 

A „blockchain” technológián alapuló befektetési lehetőségek, a kriptovaluták is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlatok még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint „egyéb jövedelmet” keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos adókötelezettséggel.

 

A Deloitte-ról

A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, továbbá jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelmével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy 225 000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon.

A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.com/hu/magunkrol.

640x40_feher
640x40_feher
Scroll To Top