ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Megnőtt Magyarország súlya az Európai Unióban

Megnőtt Magyarország súlya az Európai Unióban

Megnőtt Magyarország súlya az Európai Unióban, a gazdaságdiplomáciában és külpolitikában az országnak méreténél és a korábbinál is nagyobb hatása van Európára – emelte ki Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára kedden, Budapesten.

A Világgazdaság által rendezett konferencián az államtitkár hozzátette: annak ellenére, hogy a csúcspolitika “nem szereti Magyarországot” a migránsválság során hozott határozott, transzparens és jó döntései miatt, “rengeteg összekacsintást kap” német vállalatvezetőktől, akik szerint az ország nemcsak a schengeni rendszert és saját határait védte meg, hanem az ő gazdasági érdekeiket is. Jó látni, hogy a gazdasági érdekek egybecsengnek a külpolitikai érdekekkel – jegyezte meg. Kiemelte, hogy jó döntés volt a KKM makrogazdasági érdekek mentén történő átalakítása, nőtt a hozzáadott érték a magyar exportban, ami fontos a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételében. Jó esély van arra, hogy megközelíti 8 milliárd eurót a tavalyi külkereskedelmi többlet – vélekedett az államtitkár. Szabó László beszámolt arról, hogy a keleti nyitás programja “a híresztelések ellenére jól muzsikál”, tavaly egy százalékkal nőtt az export éves szinten. Ez jó teljesítménynek számít, mivel Oroszországba 28 százalékkal, Ukrajnába 20 százalékkal csökkent a magyar export, a szankciók és az árfolyamhatások miatt – fejtette ki. A nyugati reláció megtartása mellett elindult a növekedés és a diverzifikáció a keleti és a déli relációban is, a KKM idén is folytatja ezt a stratégát – mondta. A magyar export sikerei között az államtitkár kitért arra, hogy megtörtént az első komolyabb elektromos meghajtású busz-megrendelés, Moszkvába 50 új elektromos buszt szállítanak. Két hete érkezett meg az első európai marhahús-szállítmány Kínába Magyarországról, amire eddig nem volt példa – számolt be. Úgy vélte, ezután könnyebb lesz majd a sertéshúst is, később pedig szárnyas-húsokat is eladni Kínába. Magyarországnak van a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a régióban, ami komoly versenyelőnynek számít – mondta. Kitért arra, hogy megkönnyti a magyarországi vállalatok forráshoz jutását, hogy csökkent az egyedi kormánydöntésekhez kapcsolódó adminisztráció és a jogosultsági feltétele. Hozzátette: van, ahol már a befektetés összege sincs meghatározva, elég, ha 50-100 új munkahelyet hoz létre a vállalat. Az államtitkár sikeresnek nevezte a múlt heti szlovén-magyar kormányülést, ahol ismertetése szerint szóba került a gázfolyosók összekötése interkonnektorral, a vasutak villamosítása és a Magyarországhoz legközelebbi, koperi kikötőhöz vezető vasút fejlesztése is. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kis- és közepes vállalatoknak (kkv) fel kell ismerniük, hogy csak új termékekkel, termékfejlesztéssel, modern gondolatokkal tudnak bekapcsolódni a beszállítói láncba, növelhetik súlyukat a gazdaságban. Hozzátette: bár stabilitás jellemezte a magyar kkv-szektor teljesítményét a legutóbbi adatok szerint, a területen működő vállalatok hatékonysága a foglalkoztatottak számához viszonyítva messze elmarad az európai átlagtól. A Magyarországon működő mintegy 550 ezer vállalat több mint 90 százalékát kitevő kkv-szektor 58 százalékban részesedett a nettó árbevételből, 54 százalékban járultak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, miközben foglalkoztatásból 72 százalékos arányban vették ki a részüket – ismertette. Az exporthoz mintegy 12 ezer vállalat 27,6 százalékkal járul hozzá, ami visszafogott teljesítmény az államtitkár szerint.
Lepsényi István a finanszírozási tényezőket említve kiemelte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül majdnem 2000 milliárd forintot fordít a kormány a kkv-kra, idén több mint 300 milliárd jut erre a célra. Fontos, hogy a fejlesztések hatékonyságot növeljenek – emelte ki. Kitért arra, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások csaknem felét a gyógyszeripar adja. Az NGM államtitkára úgy látja, nagy lehetőségek vannak a magyar gyógyszergyártásban, eszközgyártásban, ahol nincsenek olyan nagy multinacionális cégek a piacon, mint a többi ágazatban. Sok új kutató-fejlesztő központ létesült a járműgyártás területén is Magyarországon, a kormány szeretné elérni, hogy 2020-ra 30 ilyen központ legyen – mondta az államtitkár. A nemzetgazdasági célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a vállalati hitelezés elindítása, hiteltermékek megújítása – emelte ki Lepsényi István.(MTI)

640x40_feher
640x40_feher

Leave a Reply

Your email address will not be published.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Scroll To Top

 
Amennyiben szeretne részletesebb tájékoztatást kapni,
kérjük töltse ki az alábbi adatlapot.
Adatait bizalmasan kezeljük.

Név

Email cím

Telefonszám

 

×
Facebook