Matolcsy: 2013 óta 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményeztek a monetáris döntések

A monetáris fordulat, a jegybanki kamatcsökkentések és a monetáris kondíciók tartós lazításának köszönhetően 2013 óta 1600 milliárd forint, ebből 2017-ben 600 milliárd forint kamatmegtakarítása keletkezett az államnak – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

A jegybankelnök a Mérlegen az elmúlt 8 év – Figyelő TOP200 gazdasági konferencián kiemelte: a kormány és a jegybank intézkedései 2010 óta 12 nagy gazdasági fordulatot generáltak, és most elindították a tizenharmadikat, a versenyképességi fordulatot.
Matolcsy György szerint az elmúlt 8 évben, főleg annak első éveiben Magyarország gazdaságtörténeti léptékű eredményeket ért el, a reformok egyszerre stabilizálták a gazdaságot, segítették a növekedési fordulatot.
Ismertetése szerint a 12 gazdasági fordulat három nagy fordulat részeként következett be. Az ország 2010-től költségvetési fordulatot hajtott végre, ennek részeként a kormány átalakította az adórendszert. A következő nagy fordulat az adórendszerben valósult meg az egykulcsos szja bevezetésével és a családpolitikai kedvezmények beépítésével. A munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódott el a teherviselés – jelezte Matolcsy György.
Kiemelte, hogy az adóváltozások munkavállalásra, magasabb teljesítményre és tanulásra ösztönöztek. Ennek eredményeként a munkanélküliség rekordalacsony szintre süllyedt, a foglalkoztatottság pedig nagymértékben javult.

Az államháztartási fordulat során 2012 óta pozitív az elsődleges költségvetési egyenleg. Az államadósság területén is jelentős csökkenés volt, és az ország kikerült a túlzott-deficit eljárás alól – emlékeztetett.
2013-tól monetáris politikai fordulat következett be, amelynek eredményeként az alapkamat historikus mélységbe süllyedt, a tartósan laza monetáris kondíciók hozzájárultak az államadósság, az állam kamatkiadásainak mérséklődéséhez.
A hosszú futamidejű állampapírok hozamai is mérséklődtek, ez hozzájárult a csökkenő államadóssághoz. Az eredmények között emelte ki azt is, hogy az államadósságon belül a mérséklődő devizaarány csökkentette az ország sérülékenységet.
Matolcsy György szavai szerint fordulat történt a vállalati hitelezésben is, amihez az MNB növekedési hitelprogramja nagymértékben hozzájárult. A kis- és középvállalatok (kkv-k) hitelezésének bővülése a kedvezőnek tekintett évi 5-10 százalékos sávba jutott.
Úgy vélte, a következő években is az 5-10 százalékos sávban maradhat a vállalati hitelek bővülése, ami egy fenntartható pálya.
Jelentős strukturális reformnak nevezte a devizahitelek forintosítását, aminek eredményeként 1000 milliárd forinttal csökkent a háztartások tarozása. Miközben hitelezési fordulat történt és csökkent a jegybanki alapkamat, ezzel párhuzamosan szűkítették az MNB mérlegét, mindez nem volt általános a világ jegybankjainál – jelezte.
Matolcsy György kiemelte, hogy növekedési fordulat is lezajlott a magyar gazdaságban, 2013-tól kezdve két százalék felett volt a gazdasági bővülés, és remélhető, hogy az idén 3,5 százalék fölötti lesz.
Most a versenyképességi fordulaton van a sor, az ország felzárkóztatása érdekében – mondta, hozzátéve, hogy a világ objektív mutatókat használó versenyképességi rangsorai szerint Magyarország a világ országai között előkelő helyen szerepel. Az úgynevezett gazdasági összetettség mutató szerint Magyarország 2015-ben a világ országai között a TOP 10-ben, a nyolcadik helyen állt.(MTI)