ingyenes webstatisztika

Mali – Szakértő: logisztikai, kiképzési és egészségügyi felkérésre számíthat a honvédség

A honvédség elsősorban a logisztika, a repülésirányítás, az informatika, a víztisztítás, a kiképzés és az egészségügy területen számíthat feladatra a Mali konfliktussal kapcsolatban; az ezzel összefüggő tárgyalások kedden kezdődnek – mondta Besenyő János alezredes, az MH Geoinformációs Szolgálat osztályvezetője kedden az MTI-nek adott interjújában.

Az alezredes elmondta: ez nem azt jelenti, hogy a magyar katona csak háttérmunkára alkalmas, hiszen például Afganisztánban a fentiektől eltérő feladatokat – különleges műveleti tevékenységet és mentorálást – is végeznek a honvédség tagjai.
Az afrikai konfliktusok megoldásánál általában a helyi államok adják a harcoló alakulatokat, míg a szakembergárdát, a pénzt, a logisztikai, műveleti és hírszerzési támogatást a Nyugat (Európa, Egyesült Államok) biztosítja.
“Egy-egy ilyen műveletnél ezért nem harcoló katonára van leginkább szükség (…), hanem azokra a szakemberekre, akik működtetnék a missziót” – hangsúlyozta.
Magyarország először 1989-ben vett részt afrikai műveletben, Namíbiában, de ezután jelen volt Ruandában, Nyugat-Szaharában, Kongóban, Csádban, Angolában, Ugandában és Mozambikban is – fűzte hozzá.
Ha felkérik Magyarországot, és a felkérést az ország elfogadja, akkor megkezdik a megfelelő emberek kiválasztását a misszióra, az egészségügyi szűrővizsgálatot, majd a katonai kiképzést, felkészítést. Akiket alkalmasnak találtak, megkapják a megfelelő felszerelést, a kötelező oltásokat, majd indulhatnak Maliba – részletezte a szakértő, aki maga is szolgált Nyugat-Szaharában, Dárfúrban és Afganisztánban.
Besenyő János szerint nem kérdés, hogy a katonai műveletek sikeresek lesznek, de az már igen, hogy a győztesek hogyan kívánják konszolidálni az északi területeket és újjáépíteni Malit. Az ország mindenkori vezetőségének meg kell értenie, hogy az eddigi erőszakos, diszkriminatív módszerekkel nem “modernizálhatják” az ország északi részén élő tuaregek társadalmát, mivel ez az eljárás folyamatos konfliktushelyzeteket teremt.
A történelmi tapasztalataik alapján a tuaregek érthető módon elutasítják a kormányzati szerveket, bizalmatlanok velük szemben. Éppen ezért a kormányzatnak új megközelítést kell találnia az északi régió problémáinak orvoslására, a konstruktív párbeszédre. Ez jelentheti a korlátozott autonómia megadását, vagy esetleg Mali átalakítását működőképes föderális állammá, amelyben a nemzetiségeknek nagyobb az önállóságuk és azonos a képviseletük – mondta a szakértő.
A tuareg afrikai berber nép a Szaharában és a Száhel-övezetben, egyebek mellett Algériában, Nigerben, Maliban, Líbiában és Nigériában. A tuaregek Mali északi részén saját államot akartak kikiáltani, de ez nemzetközi támogatás hiányában elmaradt. Követeléseiktől azért is kénytelenek voltak elállni, mert a térségben előretörtek és nagyobb befolyásra tettek szert az al-Kaidához is köthető, sokkal jobban felfegyverzett iszlamisták.
A múlt héten a tuareg felkelők Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) nevű szervezete jelezte: akár arra is hajlandóak lennének, hogy támogassák az inváziós erőket a szélsőségesekkel szemben.
A Mali északi részét ellenőrzésük alatt tartó iszlamista milíciák előretörésének megállítására, Mali elnökének kérésére Franciaország katonai akciót indított a nyugat-afrikai országban.
A hadművelet célja Mali államiságának, területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint annak megakadályozása, hogy az ország a nemzetközi terrorista csoportok központjává váljon a térségben. Az akciót az ENSZ BT egyhangúlag támogatta.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kedd reggel az M1 – Ma Reggel című műsorában azt mondta: a mali helyzettel kapcsolatban a legnagyobb kockázat, hogy egy “második Afganisztán”, a nemzetközi terrorizmus újabb gócpontja alakulhat ki a térségben. “Ez ellen kell nagyon határozottan a nemzetközi közösségnek fellépnie” – hangsúlyozta. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarország közölte, hogy mind a két műveletben, tehát az Európai Unió által vezetett kiképző műveletben és a Franciaország által vezetett misszióban is kész szerepet vállalni. A kiképző misszió telepítése valószínűleg fel fog gyorsulni, így már februárban elindulhatnak a magyar katonák az országba – mondta Németh Zsolt. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top