ingyenes webstatisztika

Maláj utasszállító – Uniós külügyminiszterek fegyverembargót emlegetnek

Több uniós külügyminiszter is említést tett arról kedd reggel az EU külügyi tanácsára érkezve, hogy fegyverembargót kellene bevezetni Oroszországgal szemben a maláj légitársaság MH17-es járatának kelet-ukrajnai katasztrófája miatt.

Óvatosabban fogalmazott a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője, aki arról beszélt, hogy a miniszterek tanácsa több módon is továbbléphet. Egyúttal úgy vélte: kemény vita várható az esetleges újabb büntetőintézkedésekről.
“A külügyminiszterek lépni fognak, és lépniük is kell” – jelentette ki Catherine Ashton, aki mindenekelőtt annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megfelelő hozzáférést kell biztosítani a repülőgép-szerencsétlenség helyszínéhez, az áldozatok földi maradványait pedig a kellő tisztelettel kell kezelni.
Carl Bildt svéd külügyminiszter ugyanakkor arról beszélt, hogy korszerűsített T-64-es harckocsikat látott Donyeck utcáin készült felvételeken.
“Azokat nem lehet beszerezni a sarki fűszeresnél. Mindannyian tudjuk, honnan származnak”- húzta alá Bildt, aki szerint “már egy ideje” érvényben kellene legyen a fegyvereladási tilalom Oroszországgal szemben. Bildt úgy vélte: “nehezen védhető” ha a maláj gép lelövése után bárki fegyvereket ad el Moszkvának. A fegyverembargó bevezetésének ügyét az osztrák, a litván és a spanyol miniszter is említette. Ez utóbbi hozzátéve ugyanakkor: annak elrendeléséhez rendkívüli uniós csúcsot kellene összehívni. A cseh külügyminiszter is azon a véleményen volt, hogy a már márciusban kilátásba helyezett, széleskörű gazdasági szankciók életbe léptetéséről az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kellene határoznia.
Az európai diplomácia kereszttüzében a fegyvereladások ügyében első sorban Franciaország áll, amely korábban kötött szerződések alapján két Mistral típusú hadihajó leszállítását tervezi Moszkvának. Erre utalt Bildt is, amikor nehezen védhetőnek nevezte az ilyen ügyleteket. David Cameron brit miniszterelnök pedig korábban úgy fogalmazott: ez Nagy-Britanniában elképzelhetetlen volna a gép lelövését követően. Franciaország álláspontja az, hogy szerződésszegés volna, ha nem szállítaná le a hadihajókat, s míg az Európai Tanács azt nem tiltja meg, addig minden halad a maga útján. Laurent Fabius francia külügyminiszter kedd reggel nem kommentálta az erre vonatkozó megjegyzéseket.
Dalia Grybauskaite litván államfő éles bírálatot fogalmazott meg a Franciaországnak 1,2 milliárd eurót hozó üzlettel szemben, az európai politikai “misztralizációjáról” beszélt.
“Az értékeket és a biztonságot feláldozzák az üzlet oltárán, miközben a “vedd meg és uralkodj” elve érvényesül” – utalt az elnök a litván közmédiának adott nyilatkozatban arra, hogy Moszkva a pénzével igyekszik megosztani Európát.
“Katonai technológia eladása Oroszországnak a jelen körülmények között elfogadhatatlan” – nyomatékosította Grybauskaite.
Az Európai Tanács legutóbbi rendkívüli ülésén, a múlt héten úgy döntött: ki kell szélesíteni azok körét, akik büntetőintézkedésekkel sújthatók, s úgy döntött: bárki és bármely cég vagy szervezet, “entitás” ellen elrendelhetőek szankciók, aki vagy amely anyagilag vagy pénzügyileg támogatja Ukrajna függetlenségének, területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetését, fenyegetését.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top