ingyenes webstatisztika

Londoni stratégiai elemzők: felére csökkent a szír kormányerők létszáma

Az eredeti létszám felére apadt a tavalyi év végéig a szíriai kormányerők létszáma, és Bassár el-Aszad elnök a még őt támogató fegyveres erőkön belül is csak néhány elitalakulat lojalitására számíthat, a felkelők azonban szinte végletesen megosztottak – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet csütörtökön ismertetett éves világjelentésében.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított 570 oldalas elemzés (Military Balance 2013) szerint a szíriai hadsereg ténylegesen bevethető állománya a korábbi 220 ezernek jelenleg hozzávetőleg a fele. Ezen belül a rezsim legfeljebb 50 ezer katona – a jórészt alavita különleges erők, a Köztársasági Gárda, valamint két elit hadosztály – lojalitásában lehet teljesen bizonyos.
Jóllehet a lázadók ütőképessége erősödik, az Aszad-rezsim tudatában van két dolognak: az egyik az, hogy a felkelők közös célja a rendszer megbuktatása, a másik viszont az, hogy a lázadók nagyon kevés egyéb dologban értenek egyet, nem egységesek, és tevékenységük összehangolatlan.
Mindemellett rendre előfordulnak összecsapások és egyéb erőszakcselekmények a lázadó csoportok között, valamint a felkelők és az etnikai alapon szerveződő milíciák között is – áll az IISS csütörtökön Londonban ismertetett átfogó elemzésében.
Az intézet szakértői szerint az Aszad-kormány tisztában van azzal is, hogy valószínűtlen a közvetlen külföldi intervenció, egészen addig, amíg a kormányerők át nem lépnek “bizonyos vörös vonalakat”, például vegyi fegyverek bevetésével.
Az IISS elemzői szerint mindemellett a szíriai rezsim esetleges összeomlása utáni fejlemények is aggodalomra adnak okot. Példaként említik, hogy Líbiában a Kadhafi-rendszer bukása után másfél évvel sok lázadó csoport még mindig nem szerelte le fegyverzetét.
Ha Aszad is bukik, akkor a térségi államok és a nemzetközi szereplők figyelme komoly mértékben összpontosul majd a szíriai fegyveres csoportok szándékaira, valamint arra, hogy mi lesz a felkelők és a kormányerők fegyverzetével. Jelentős annak a kockázata, hogy az Aszad-rezsim esetleges összeomlása legalább annyira destabilizálónak bizonyulhat, mint a konfliktus elhúzódása – vélekednek elemzésükben az IISS szakértői.
A globális katonai helyzetről szóló fejezet megállapítja, hogy a világ összesített katonai kiadásai tavaly – immár a második egymást követő évben – csökkentek reálértéken számolva. A csökkenés azonban Észak-Amerikára és Európára összpontosult, miközben 2012-ben az ázsiai országok nominális védelmi kiadásai – első ízben – meghaladták a NATO-tagállamok katonai költségevetéseinek összértékét.
Az IISS kimutatása szerint az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásai reálértéken tavaly 11 százalékkal elmaradtak a 2006-os szinttől, az észak-atlanti szövetség európai fegyveres erőinek létszáma pedig a 2000-ben mért 2,51 millióról 1,86 millióra – vagyis több mint a negyedével – csökkent.
A szándék valójában az volt, hogy a csökkentett csapatlétszámot szerkezeti reformokkal kombinálják, így erősítve a fegyveres erők bevethetőségét, de ez sok európai országban nem történt meg. Az európai katonai ütőképesség hiányosságait már 2011-ben megmutatta a líbiai konfliktus, és az idén Maliban kiderült, hogy hiányosak az európai légi üzemanyag-utántöltési, illetve légi szállítási kapacitások is.
Mindeközben egyre világosabbá válik, hogy Európa már nem számíthat a korábbival azonos szintű műveleti támogatásra az Egyesült Államok részéről. A líbiai és a mali konfliktusban vállalt amerikai katonai szerep korlátozott mivolta nagyobb együttműködésre és a katonai képességek szélesebb körének önálló kifejlesztésére ösztönözhetné az európaiakat, de kevés jel vall arra, hogy ez a folyamat elkezdődött volna – áll az IISS 2013-as jelentésében.
Az intézet az aránytalanságokat illusztrálva kimutatja, hogy az Egyesült Államok védelmi kiadásai a költségvetési megszorításokkal együtt is nagyobbak, mint az utána következő 14 országé együttvéve.
Mindeközben Kína védelmi költségvetése is meghaladja Japán, Dél-Korea és Tajvan összesített katonai kiadásait. Ha pedig a kínai védelmi ráfordítások éves átlagban továbbra is 15 százalékkal növekszenek – ahogy az elmúlt évtizedben történt -, akkor a katonai kiadások terén Kína 2025-re beérheti az Egyesült Államokat – jósolják jelentésükben az IISS londoni szakértői.(MTI)

 

640x40_feher
Scroll To Top