ingyenes webstatisztika

KSH: elhúzódó visszaesés a lakásépítésben

Tavaly 10 560 új lakás épült Magyarországon, 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, így már negyedik éve tart a lakásépítések számának folyamatos csökkenése – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma is visszaesett 2012-ben: 10 600 volt, ami 15 százalékos csökkenést jelent a 2011-es adatokhoz képest.
A KSH adatai szerint 2009-ben még Budapesten épült csaknem annyi lakás, mint amennyi most az egész országban összesen. A válság előtt, 2008-ban 17 ezer lakást építettek a vállalkozások, 2012-ben alig több mint 3 ezret.
A lakásépítések és az építési engedélyek száma is lassuló ütemben csökkent tavaly, 2011-ben még 39 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében 2011-ben még 28 százalékos volt a csökkenés 2010-hez képest – közölte a statisztikai hivatal.
Budapesten meredeken esett tovább a befejezett lakások száma, 2012-ben 48 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban.
A megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, de az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt.
Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma.
Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 35-ről 30 százalékra csökkent 2011 óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 63-ról 68 százalékra emelkedett.
Az országos átlag mögött jelentős területi különbségek alakultak ki – mutat rá a KSH. Budapesten, ahol egy évvel korábban még 52 százalékot tett ki, tavaly mindössze 26 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 16-ról 28 százalékra, a többi városban 28-ról 41 százalékra, a községekben pedig 4-ről 5 százalékra nőtt a vállalkozások által épített lakások aránya.
2012-ben mindössze 60 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban 38-ról 33 százalékra csökkent az értékesítésre szánt lakások aránya, míg a saját használatra épített lakásoké nőtt 60-ról 64 százalékra nőtt. A területi eltérések itt is megmutatkoznak, Budapesten 65, a községekben 17, a többi városban csupán 5 százalékkal esett vissza az értékesítésre épített lakások száma, míg a megyei jogú városokban 42 százalékkal nőtt.
Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült tavaly, ez egy évvel korábban 2 százalék volt.
Az újonnan épült lakóépületek között 60-ról 64 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké 34-ről 27 százalékra csökkent. A lakóparki lakások aránya 4, míg egy évvel korábban 3 százalék volt.
2012-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 négyzetméter volt, ez 4 négyzetméterrel több, mint korábban. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 42 százalékról 46 százalékra nőtt.
A növekedés oka a KSH szerint az építtetői kör átrendeződése. A recesszióra a vállalkozások sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért válság idején a saját használatra épített lakások felé tolódik el a hangsúly. Mivel ez utóbbiak alapterületei nagyobbak, mint a vállalkozások által építetteké, összességében az átlagterület nő.
Tavaly 2183 lakás szűnt meg, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
2012-ben 377 üdülőépületben 534 üdülőegységet építettek, és 398 üdülőépületben 537 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 8 százalékkal csökkent, az engedélyezetteké ugyanennyivel nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 82 négyzetméter, a tavalyinál 6 négyzetméterrel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent.
A nem lakóépületek közül 9 százalékkal nőtt az ipari, 18 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13 százalékkal csökkent. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top