ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Gazdaság / Költségvetés – MNB: a 2020. évi hiánycél a tartalékok részleges megtakarítása esetén teljesíthető

Költségvetés – MNB: a 2020. évi hiánycél a tartalékok részleges megtakarítása esetén teljesíthető

A jegybank elemzői szerint a költségvetés 2020-ra kitűzött hiánycélja a tartalékok részleges megtakarítása esetén teljesíthető – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésében, amelyet a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz készítettek.

Az elemzésben kiemelték: a jövő évi büdzsé hiánya historikusan alacsony lehet, az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján az eredményszemléletű hiány a legalacsonyabb lehet 2020-ban a GDP-arányos 1 százalékos hiánycél teljesülésével.
A költségvetési törvényjavaslat alapján a kitűzött hiánycél 0,8 százalékponttal alacsonyabb a 2019-es 1,8 százalékpontos előirányzatnál és 0,5 százalékponttal alacsonyabb a konvergenciaprogramban közölt hiánypályánál. A csökkenő hiány révén a fiskális politika anticiklikus tartalékot képez, a GDP-arányos államadósság pedig több mint 2 százalékponttal csökkenhet 2020-ban, így az alaptörvény adósságszabálya teljesül.
A jegybanki prognózis szerint egyes bevételek elmaradhatnak az előirányzattól, de alacsonyabb lehet az uniós támogatásokhoz kapcsolódó önrész, valamint a babaváró támogatáshoz kapcsolódó kiadás is.
A tartalékok felhasználása mellett így a GDP 1,4 százaléka lehet a deficit, amely azonban a tartalékok részleges megtakarítása mellett a kitűzött 1,0 százalékos szintre csökkenthet.

     
Emlékeztettek rá, 2020-ban a költségvetési tartalékok összege az elmúlt éveknél magasabb, a GDP 1 százaléka lesz, az országvédelmi alap összege 378 milliárd forint, míg a kormányzati rendkívüli tartalékok összege 110 milliárd forint lesz 2020-ban, az együttes összegük így 488 milliárd forintra nő, amely mintegy 260 milliárd forinttal haladja meg az ideit. Az országvédelmi alap magas összege a bevételi előirányzatok elmaradása esetén is biztosíthatja a hiánycél teljesülését, elköltése csak abban az esetben lehetséges, ha a hiány nem haladja meg az 1 százalékot – írták.
A törvényjavaslat szerint – változatlan devizaárfolyamon – a GDP-arányos adósságráta érdemi, 3,1 százalékpontos csökkenése várható 2020-ban, míg a jegybanki előrejelzés szerint mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett 2,6 százalékpontos csökkenés várható. Az államháztartás uniós módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a 2018 végi 70,8 százalékról az MNB-előrejelzés szerint – a szabály szerint változatlan, 2018 végi 321,51 forint/eurós árfolyammal számolva – 2019-ben 68,1 százalék körüli szintre csökken, majd 2020 végére tovább mérséklődik 65,4 százalékra.
A törvényjavaslatban a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés (4 százalék) jelentősen meghaladja a jegybank júniusi Inflációs jelentéshez készített prognózisát (3,3 százalék) és a piaci elemzői várakozásokat is. Az MNB előrejelzéséhez képesti magasabb GDP-dinamika hátterében elsősorban a háztartások fogyasztásának eltérő növekedési pályája áll. Megjegyezték, amennyiben 2020-ban nem valósul meg a törvényjavaslatban várt magas beruházás, foglalkoztatás- és fogyasztásnövekedés, az kockázatot jelent egyes adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségére.
A munkához és fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételeket a gyorsan növekvő adóalapok alapján tervezte a költségvetés. Az MNB makrogazdasági előrejelzése mintegy 1,8 százalékponttal alacsonyabb bruttó állóeszköz felhalmozás dinamikát, 0,7 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatásbővülést, 0,9 százalékponttal alacsonyabb fogyasztásemelkedést és így alacsonyabb adóbevételeket tartalmaz 2020-ra.
A törvényjavaslatban szereplő 1,1 százalékos strukturális hiány még nem teljesíti a középtávú költségvetési célt (1,0 százalék), azonban a hiány csökkenésének gyors dinamikája megfelelhet az Európai Unió erre vonatkozó szabályainak – írta az MNB.(MTI)

640x40_feher
640x40_feher
Scroll To Top