ingyenes webstatisztika

Kétféle zászlórend a lesz a boltokban

A kicsi húsboltoknak nem kell zászlózniuk, a kicsi zöldségesnek viszont igen. A húsboltban minden húst  származási országonként zászlózni kell, a zöldségesben csak a magyar árut.

 

38 ezer élelmiszerbolt ügyködik manapság a legutóbbi statisztika szerint Magyarországon, közülük szélesebb választékkal a nagyobbak az úgynevezett élelmiszer vegyes néven futnak, számuk 19 ezer felett mozog. Átlagos alapterületük 198 négyzetméter. A szakboltok száma közelíti 19 ezret, ezek jellemzően kisebb boltok. A zászlós szabállyal érintett húsboltok száma 3.155, átlagos alapterületük 53 négyzetméter, a zöldség-gyümölcsösök száma 4.680 volt 2019 végén, 34 négyzetméter alapterülettel.

Az agrárkormányzat, meg persze az agrárgazdasági kamara és a különféle szakmai szervezetek folyamatosan mondogatják, hogy magyar élelmiszereket vásároljunk a boltban. Nagy baj lenne, ha ezt nem így tennék, ezt azért meg kell jegyezni, ez a józan piaci érdek. De hát ott a vásárló a pult másik oldalán, aki közben válogat, és mást is néz, például az árat is, amikor pakolgatja a kosarát. Tehát kell a buzdítás, mivel előfordul, hogy a határokon túlról származó étekféleség olcsóbb.

Zászlót, de hogyan: a húsboltban minden ország zászlaja kell, de csak a nagyokban 

Van egy rendelet (a 36/2014. számú FM rendelet) az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról, ami előírja, mi az, amiről a vásárlót a boltban tájékoztatni kell, vagy a termék csomagolásán, vagy valamilyen módon kiírva. De írásban, mindenképpen.

Nos, ez a rendelet már 2019 január 15 óta kötelezi a hentespultban kínált (tehát nem előrecsomagolt) sertéshús esetében a származási ország, vagy eredete helyének feltüntetését. Ez most annyiban változik július 15-től, hogy a termékkör kibővül a juh-, kecske- és baromfihússal. Így ezt feliratozással minden boltban, kicsiben és nagyban is meg kell tenni.

A rendelet még a betűnagyságot is előírja, de azt is, hogy a szöveges információt sötét színnel, világos háttéren kell feltüntetni. Tehát például egy sötét táblára fehér krétával kiírni már nem szabályos.

És akkor a húsos zászlórend. A 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterületű bolt esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni, meghatározott méretben (ez a származási hely esetén legalább 50 mm ´ 30 mm, az állattartás helye és vágás helye együttes jelölése esetén legalább 40 mm ´ 25 mm). Tehát bármilyen országból jött a hús, a származási ország nemzeti színű zászlaját ki kell rakni. Ez nyilván a kisebb húsboltok, a szakboltok zömét a kisebb alapterület miatt nem érinti, a nagyobb élelmiszeráruházak közül is csak azt értelemszerűen, ahol van hentespult.

A származási ország egyébként vagy a származási hely, vagy az állattartás és a vágás helye.

Más a zászlós rend a zöldséges boltban: mindenütt kell a zászló, de csak a magyar

A boltban válogatható, vagy kérhető (nem előrecsomagolt) gyümölcs és zöldség esetében július 15-től a húsfélékhez hasonlóan fel kell tüntetni a származási országot, annak nevét kiírva. Ebben nincs kivétel, tehát még a piacokon, vagy éppen a termelői piacokon is (itt nyilván könnyebb a helyzet, de hát a rendelet nem tesz kivételt).

A húsféleségektől eltérően ugyanakkor alapterülettől függetlenül egyrészt minden zöldség-gyümölcsboltban és a piacokon is kell zászló (a zászlózás esetében viszont már kivétel a termelői piac), de milyen is.

És a másik lényeges eltérés, hogy csak a magyar termékek esetében kell a zászlós jelölés, a banán, vagy bármilyen más határokon túlról érkezett zöldség-gyümölcs esetében már nem.

(blokkk.com)

640x40_feher
Scroll To Top