ingyenes webstatisztika

Kamatdöntés – Londoni elemzők: belső és külső kockázatok a további enyhítés útjában

Hazai és külső kockázatok korlátozzák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további monetáris enyhítési mozgásterét – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a 0,25 százalékpontos keddi MNB-kamatcsökkentés után.

A citybeli szakértők ugyanakkor a piacnak és a következő MNB-elnöknek címzett “erőteljes” üzenetként értékelték a kamatdöntés utáni közlemény azon kitételét, amely elveti a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztését.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a kamatcsökkentést kommentálva kiemelte, hogy a piacok további 0,75 százalékpontos monetáris enyhítést áraznak, 4,75 százalékos idei MNB-kamatmélyponttal számolnak.
Jackson szerint azonban két fő kockázat miatt kétséges, hogy valóban a piac által árazott szintig csökken az MNB alapkamata. Az egyik a jegybank élén esedékes márciusi váltás. A Capital Economics londoni elemzője szerint ellenmondásosnak tűnő módon éppen az szűkítheti a további kamatcsökkentési mozgásteret, ha agresszív enyhítést pártoló utód követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségben, mivel ez meredek forintgyengüléshez vezethet.
Egy olyan jelölt azonban, aki az óvatos enyhítés híve, nagyobb valószínűséggel nyerhetné meg a piac bizalmát, és ebben az esetben nagyobb mértékű MNB-kamatcsökkentésre nyílhatna mód – fejtegette Jackson.
Az MNB-elnökjelölési folyamattal kapcsolatos elemzéseikben más nagy londoni házak szakértői is ugyanerre a következtetésre jutottak.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac “gyengének” tart, akkor 5 százalék lenne az alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ha azonban a piacot “nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
A Capital Economics vezető londoni elemzője a keddi kamatcsökkentést kommentáló értékelésében a további enyhítési mozgásteret korlátozó fő kockázatok között említette a külső befektetői hangulat romlásának lehetőségét is, például az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása esetén. William Jackson erre az esetre azt sem zárta ki, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a tőkebeáramlás biztosítása és a forint erősítése végett.
A szakértő mindezt egybevetve azt jósolta, hogy az MNB-alapkamat a következő hónapokban elérheti ugyan a piacok által árazott 4,75 százalékos mélypontot, tekintettel azonban a magyar gazdaság külső sebezhetőségeire, valószínűsíthető az is, hogy a monetáris tanács az év későbbi szakaszában ismét kamatemelést lesz kénytelen végrehajtani.
Jackson közölte, hogy a cég 2013 végére 5,50 százalékos MNB-alapkamatot vár.
Az elemző szerint az összképhez hozzátartozik az is, hogy még a mostaninál jóval alacsonyabb jegybanki kamatszint sem jelentene sok segítséget a magyar gazdaságnak. Tekintettel ugyanis arra, hogy a magyar bankokat a különadók és a tulajdonos bankok részéről tapasztalható kitettség-leépítés kombinációja terheli, “nagyon valószínűtlen”, hogy gyorsulna a reálgazdaságnak folyósított hitelek kiáramlása.
Mindezek alapján a Capital Economics elemzője közölte: a ház az idei év egészében 0,5 százalék körüli GDP-csökkenéssel számol a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a keddi MNB-kamatcsökkentés utáni értékelésükben azt jósolták, hogy a magyar jegybank valószínűleg 0,25 százalékpontos lépésekben folytatja a kamatcsökkentéseket, ha a forintgyengülés nem ölt túlzott mértéket.
A ház elemzői szerint az MNB stresszhelyzeti tesztjei arra vallanak, hogy 305-310 forint/eurós árfolyamszint még nem jelentene fenyegetést a pénzügyi stabilitásra. Mindemellett valószínűleg nőtt a magyar jegybank toleranciája is a gyengébb forinttal szemben, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a devizaalapú hitelállomány.
Ha azonban a forint a jelenlegihez hasonló, havi 2,5-3 százalékos ütemben gyengül tovább, akkor “márciusra-áprilisra elérhetjük az MNB tűrésküszöbét” – jósolták a JP Morgan elemzői. Közölték, hogy alapeseti forgatókönyvük alapján a forintgyengülés 5,00 százalékos alapkamat-szinten a monetáris enyhítési ciklus befejezésére fogja kényszeríteni az MNB-t.
A JP Morgan elemzői az MNB élén esedékes váltással kapcsolatban azt jósolták, hogy a jegybank új vezetése sem tesz olyan “túlzottan extrém” lépéseket, amelyekkel felzaklatná a piacokat. A cég szerint ezt a véleményt támasztja alá a monetáris tanács keddi közleményének azon kitétele is, amely szerint csak heveny piaci stresszhelyzet esetén lenne hatékony a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztése.
Ugyanezt emelték ki keddi értékelésükben a 4cast nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői. Úgy vélik, az MNB-közlemény e mondata más szavakkal azt jelenti, hogy a monetáris tanács nem támogatná az “unortodox” eszközök alkalmazását, amelyeket a majdani új MNB-elnök esetleg pártolna.
Ezzel az “erőteljes kitétellel” az MNB monetáris testülete olyan pénzügypolitikai “rögzítő elemet” hozott létre, amelynek célja a piac által az utódlással kapcsolatban érzékelt kockázatok enyhítése – vélekedtek a 4cast elemzői. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top