Kamatdöntés – Elemzők: továbbra is laza monetáris politikára van kilátás

Továbbra is egyre lazuló monetáris politikára van kilátás, a jegybanki alapkamat pedig egészen 4,50 százalékig csökkenhet az idén, miután az inflációs, forintpiaci és növekedési kilátások alapján lehetséges további kamatcsökkentés – vélekedtek elemzők azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden újabb 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint a nyár elejére 4,50 százalékra, azaz a monetáris tanács külső tagjai által korábban egyensúlyinak jelölt kamatszintre csökkenhet a jegybanki alapkamat. Ezt követően kis szünet várható a kamatcsökkentési ciklusban, amikor a tanács várhatóan összegzi majd annak hatásait, áttekinti a globális pénzpiaci folyamatokat, és ennek függvényében dönthet a további lazításról – tette hozzá.
Az elemző szerint a mostani kamatcsökkentés mellett szólt, hogy – jóllehet a korábbinál magasabb szinten -, de stabilizálódott az euró forintárfolyama, tovább csökkentek a forint állampapírhozamok, valamint az ország sikeres dollárkötvény-kibocsátáson van túl. Ezenkívül – írja az Equilor elemzője – már az infláció sem jelenthetett akadályt, hiszen a fogyasztói árindex – elsősorban a bázishatás miatt – 3,7 százalékra süllyedt januárban a decemberi 5,0 százalékról.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a jegybank kamatcsökkentési sorozatának üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban az 5 százalékos alapkamat már a következő hónapban is elérhető lehet.
A szakértő ezzel együtt arra számít, hogy amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve a személytől függetlenül nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, továbbá a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik előre nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is. Így az év végére 4,50 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Az elemző szerint a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, illetve a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a mostani kamatcsökkentést.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint bizonyos, hogy a jegybank – amennyiben erre a nemzetközi folyamatok lehetőséget adnak – továbbra is a lazább politika híve lesz, és várható, hogy az irányadó kamat csökkentése mellett, esetleg a helyett, a pénzmennyisség direktebb szabályozásával igyekszik a gazdaság számára a pénzügyi kondíciókat tovább lazítani. A szakember leszögezte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy “az új jegybanki vezetés még agresszívabb kamatcsökkentést fog alkalmazni, sőt, az sem kizárt, hogy a korábban megfogalmazott 5,25 százalékos szint elérése után a monetáris politika kamatoldalon szünetet tart”.
A közgazdász hangsúlyozta: az infláció már most a 3 százalék körüli célsávban tartózkodik, és nem valószínű, hogy az év felfelé kilépne abból, továbbá a belföldi gazdaság elhúzódó mélyrecesszióban van, így innen sem lehet inflációs nyomásra számítani.
Duronelly Péter szerint a közelgő választások hatására a kormány is lazább monetáris politikát tarthat megfelelőnek, és a leköszönő elnök működésének tapasztalatai alapján az elkövetkező jegybanki vezetésnek az elsők között kell majd figyelembe vennie a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait, különben “nyílt konfliktusba kerülhet az államhatalommal”. Így az egyetlen tényező, amely a monetáris politikát nagyobb szigorra késztetheti, az a nemzetközi tőkepiaci hangulat lesz – fogalmazott. (MTI)

Scroll To Top