ingyenes webstatisztika

Kamatdöntés – Elemzők: nem változott a jegybank alapállása

Változatlan a monetáris politika alapállása, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden – mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kamatdöntést kommentálva.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: a forintgyengülés és a felgyorsult infláció sem késztette szigorításra a jegybankot, ha lesz is ilyen, arra tavasz előtt nem kell számítani. Egyelőre minden marad a régiben.
“A piac fokozottan figyelte a mostani döntést, mivel a forint az elmúlt napokban soha nem látott szintre gyengült, az euró árfolyama 338 forint felett is járt. Az infláció pedig gyorsulást mutatott az utóbbi hónapokban” – emelte ki az elemző.
Fontos tényező szerinte, hogy a nemzetközi környezet támogatja a laza monetáris feltételek fenntartását, az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat az eddigi irányon.
“Egyelőre finomhangolásra számítunk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forintlikviditás csökkentésével erősíthetik a magyar devizát” – fogalmazott a szakember.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki: a tanács a negyedéves inflációs jelentés alapján dönthet a monetáris kondíciók megváltoztatásáról. Azok normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek.
A hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd középtávon fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így támogathatja az inflációs cél elérését – jegyezte meg.

A Takarékbank elemzője arra számít, hogy a tanács az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről, legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelése 2021 4. negyedéve előtt nem valószínű.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: bár az infláció a jegybanki célsáv teteje körül alakul, ami indokolná a szigorítást, és a forint is gyengül, az esetleges szigorítással a monetáris tanács megvárja a márciusi ülést, az új Inflációs Jelentést.
A jegybanki közlemény az előző hónapokhoz képest csak minimálisan változott, erőteljes jelzés a piacok számára nem található benne – állapította meg.
Újdonságként említik benne a koronavírust, amely a monetáris politikát két irányba befolyásolja: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés szigorítást, a lassuló világgazdasági növekedés lazítást eredményezhet. A közlemény utolsó mondata is kettős üzenetet hordoz: egyrészt a jegybank a tartós inflációs folyamatokra reagál csak, másrészt viszont fokozott figyelemmel kíséri a fejlemények alakulását – jegyezte meg Regős Gábor.
A piaci konszenzussal és saját várakozásukkal is teljesen összhangban lévő kamatdöntés kommentjéből Jobbágy Sándor, a CIB csoport elemzője azt emelte ki: a forint gyengülését a januári kamatdöntést követő hivatalos közlemény sem kommentálta. Az inflációs kilátások megítélésében sem történt változás: a decemberi közleménnyel megegyezően “.a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak” megállapítás maradt érvényben a januári közlemény szerint is.
A kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeni kamatpálya mellett. Azonban egy apró, de fontos változás volt annak hangsúlyozása, hogy az MNB a tartós változásokra reagál – tette hozzá.
A közlemény az elemző szerint arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése nem mutat további gyorsulást, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyama miatt nem módosítja a kamatkondíciókat, legfeljebb az FX-swap aukciókon keresztül reagál, a forintlikviditás módosításával. A jegybank tehát maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett.
“Ez megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödési korrekció kibontakozására minimális az esély, sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb EUR/HUF árfolyam lehet jellemző” – áll a CIB elemzésében.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Szolgáltató senior elemzője kiemelte: a tanács közleménye korábban az “inflációs kilátások jövőbeni alakulását” nevezte meghatározónak, a friss közleményben viszont az “inflációs kilátások tartós megváltozása” szerepel. Ez arra utal, hogy a jegybank nem reagál “az ideiglenes inflációs túllövésre”.
Az inflációs kilátások feljebb tolódtak, a decemberi közleményben úgy várták, hogy az előrejelzési horizont második felére a 3 százalékos cél közelébe csökken vissza a drágulás üteme, a maiban az idei év végére a toleranciasávba (a felső széle 4 százalék) való visszatérést prognosztizálják. Összességében galamb hangvételű a közlemény, amelynek üzenete, hogy magasabb infláció esetén sem fognak érdemben szigorítani a monetáris politikai kondíciókon – szögezte le Varga Zoltán.
Az Equilor várakozása szerint az idei év egészében 3,4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet az infláció. Amíg a jegybank nem látja tartósan veszélyben az inflációs célszint toleranciasávjának felső szélét (4 százalék), nagy valószínűséggel nem fog határozott lépéseket tenni. Ugyanakkor a forintgyengülés ütemének intenzívebbé válása nem lenne túl komfortos, így ez esetben jelzésértékű beavatkozás(ok)ra sor kerülhet – fűzte hozzá az elemző.(MTI)

640x40_feher 640x40_feher
Scroll To Top