ingyenes webstatisztika

Kamatdöntés – 25 bázisponttal csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat.
A jegybank leköszönő elnöke a korábbi hónapokhoz hasonlóan most is arról tájékoztatott a kamatdöntést követően, hogy a monetáris tanács előtt az 5,50 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt. A szűk többség csökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,25 százalékra módosult – utalt Simor András arra, hogy ezúttal is vélhetően a tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentésre, miközben az elnök és a két alelnök a kamatszint tartására voksolt.
Az MNB leköszönő elnöke mandátumának utolsó kamatdöntő sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a jegybankok, amelyek a bankóprés beindításával szinte öntötték a pénzt a gazdaságra, az élénkítésében vajmi kevés sikert tudtak elérni.
Leszögezte: a monetáris politika legfontosabb feladata a stabilitás, így az árstabilitás, a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése, illetve a kiszámíthatóság, és előreláthatóság.
Simor András szerint a gyenge növekedés Magyarországon a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. Kifejtette: strukturális intézkedéseket kellene hozni, hogy a növekedés tartósan gyorsuljon és ne csak a kereslet növekedése általi ciklikus gyorsulás legyen. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van – tette hozzá.
Közölte: az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Kifejtette: a szűk keresztmetszet – elsősorban a vállalati szektorban – a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban.
“Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani” – fogalmazott.
Simor András kérdésre válaszolva leszögezte: nem érdemes bármit is kiolvasni abból, hogy a monetáris tanács közleményéből ezúttal hiányzott a nemkonvencionális jegybanki eszközök bővítésének elutasítása. Úgy fogalmazott: az, hogy ez a mondat kikerült, az azt jelenti, hogy “egyszer elmondtuk, s nem szükséges ezt elismételni”.
Simor András az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a költségvetési tartalék teljes zárolásával tartható a 3 százalék alatti hiány. Emlékeztetett: az MNB tavaly decemberi elemzése szerint a kormány akkor tudja tartani 2013-ban a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt, ha a költségvetésben betervezett tartalékot nem használja fel, azaz zárolja azt. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top