ingyenes webstatisztika

Nemzetközi lapszemle: brit, német, osztrák, francia és orosz média

Peking a Tienanmen-téri téri tüntetések óta nem szembesült a mostani hongkongi megmozdulásokhoz hasonló horderejű politikai kihívással – állapítják meg egyöntetűen a szerdai brit lapok.

honkongi_tuntetes1A konzervatív The Times mindazonáltal úgy véli elemzésében, hogy a hongkongi tüntetőknek nincs egyértelműen körvonalazott programjuk, és emiatt nehéz a további események előrejelzése. Ugyanakkor a hongkongi pénzvilág rettegve figyeli “a csillogó felhőkarcolók tövében hullámzó népi erőt”, amely összezúzza a hongkongi stabilitás évtizedek alatt megteremtett imázsát.
A baloldali The Guardian szerint egy forgatókönyv biztosan kizárható: Peking soha nem fogadná el vele szemben ellenséges hongkongi kormányzó megválasztását. Ha a mostani megmozdulások folytatódnak, az egyik elképzelhető kiút az lehet, hogy meghatározatlan ideig fennmarad a kormányzók kiválasztásának eddigi módja, ami viszont a demokratikus változások szempontjából visszalépés lenne. Ennél nagyobb az esélye annak, hogy a kínai kormány kitart jelenlegi reformjavaslata mellett, esetleg kisebb engedményekkel, és arra a várakozó álláspontra helyezkedik, hogy az ellenállás lassan elenyészik.
Minél tovább tartanak a hongkongi tüntetések és minél tovább érzi Kína a fenyegetettséget, annál valószínűbb Peking erőszakos beavatkozása – írja a Der Standard osztrák liberális lap kommentárjában. Ha a kínai vezetés tankokat vetne be a tüntetők ellen, akkor valóban egyértelművé tenné, hogy sem politikai reformokat, sem a kommunista vezetők bebetonozott hatalmának enyhítését nem tervezi. A lap szerzője megjegyzi: talán a pekingi rendszert méltatók – mint legutóbb Orbán Viktor – is elgondolkodnak azon, hogy Európa számára valóban követendő példa-e a kínai modell.
honkongi_tuntetesA német konzervatív Die Welt kommentárja szerint a pekingi kormány 25 évvel a Tienanmen téri mozgalom leverése után sem tanulta meg, hogy a bírálókkal párbeszédet kell folytatni. A kormányzat számára a feszültségeket levezető “szelep” a gazdasági fejlődés, és a konfliktusokra mindig az egyre keményebb elnyomással reagálnak, amit a Tibetben vagy az ujgur autonóm régióban kibontakozott kisebbségi mozgalmak erőszakos leverése is mutat.
A francia lapok a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri mozgalomhoz hasonlítják a hongkongi tüntetéseket.
A balliberális Le Monde azt hangsúlyozta, hogy a most tüntető diákok az 1989-es diákgeneráció gyermekei és közülük többen is elismerik, hogy a szüleik hatással voltak a civil mozgalomra. A lap szerint a tüntető aktivisták valójában kevesen vannak, néhány tízezren foglalják el az utcákat, amíg az igazi vezetők egyelőre a stratégián gondolkodnak ahelyett, hogy “a tömeg előtti szónoklással fáradoznának”.
A konzervatív Le Figaro szerint az október 1-i kínai nemzeti ünnep döntő pillanat lehet a tüntetések menetében, mert mostantól a kínai vezetésnek kell döntetnie arról, hogy tesz-e engedményeket. A lap szerint a tüntetők száma a következő két munkaszüneti napon növekedhet, amennyiben a diákoknak sikerül az idősebbek szimpátiáját megnyernie, s ez példa nélküli teszt lehet a kínai vezetés számára. Már csak azért is, mert “az esernyős forradalom” egyre több szimpátiatüntetést vált ki a világban Sydneytől New Yorkig, s Hongkongban a fejekben ott él Tienanmen szelleme.
honkongi_tuntetes3A Les Échos című vezető gazdasági lap szerint a válság megoldása érdekében a kínai vezetésnek mindenképpen engednie kell, Hongkong pénzügyi és gazdasági szerepe miatt ugyanis a kínai elnök tojásokon lépked.
A baloldali Libération szerint is Tienanmen tér szelleme támadt fel Hongkongban. A lap arra emlékeztetett, hogy 1989 júniusában tíz nap kellett ahhoz, hogy a kínai vezetés olyan katonákat vezényeljen Belső-Mongóliából Pekingbe, akik vita nélkül végrehajtották a megtorlásra kiadott parancsokat. Hongkongban 8 ezer katona él bezárva a laktanyákban, amelyeket nem hagyhatnak el. A hongkongi média szerint semmit nem láttak a városból, nincs Internet-hozzáférésük, mobiltelefonjuk, csak a kínai állami tévét nézhetik, a napjaikat gyakorlatozással és a kommunista párt direktíváinak tanulmányozásával töltik. “Vajon a hongkongiak demokratikus követelései a Tienanmen tér mozgalom diákjainak mintájára végződhetnek-e hasonló tragikus kifejlettel? Senki nem tudja, de az biztos, hogy Peking régóta felkészült erre az eshetőségre” – vélte a lap.
Peking veszélyes példát teremtene meg, ha engedne a hongkongi tüntetők követeléseinek és megreformálná a területen a választási rendszert – vélte a Kommerszant című napilapnak nyilatkozó orosz Kelet-kutató. Dmitrij Moszjakov szerint ha Peking mégis gyökeresen megváltoztatná a választási rendszert Hongkongban, akkor a terület példáját a kelet-kínai Sanghaj és további kínai régiók követnék. Úgy véli, ebben a helyzetben a kínai hatóságoknak nincs más lehetősége, mint kivárni, hogy “az esernyős forradalom lángja kialszik”, miközben nem tesz komoly engedményeket. Ha viszont a tiltakozás nem lankad, akkor erőszakot fog alkalmazni úgymond az alkotmányos rend helyreállítása érdekében.
Moszjakov úgy látja, az, hogy a Nyugat várhatóan elítéli a tiltakozás esetleges elfojtását “sokkal kevesebbe kerül Pekingnek, mint a (belpolitikai) stabilitás elvesztése.”
A Rosszija 24 állami hírtelevízió kommentárja szerint a tiltakozás igazi oka az, hogy a hongkongi brit cégek kedvezményeit folyamatosan megkurtítják. A kommentátor Washington receptjén alapuló technológiának nevezte a diákok utcára kivonulását, “az állítólagos tömegtüntetéseket, a tiszta választások követelését”.
Katamajev szerint Pekingben jól emlékeznek arra is, hogy Viktor Janukovics volt ukrán elnök problémái azzal kezdődtek, hogy megtisztítsa-e a kijevi főteret az egyetemistáktól és “erre a kérdésre Peking nagyon hamar sajátos választ fog adni”.(MTI, a képeket a helyi fiatalok készítették)

640x40_feher
Scroll To Top