ingyenes webstatisztika

Ha Ukrajna kéri a NATO-ba felvételét, megvizsgálják, hogy teljesíti-e a feltételeket

Megerősítette kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett ígéretnek megfelelően a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti a tagság feltételeit.

A politikus azt követően beszélt erről, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei videokapcsolaton keresztül áttekintették az ukrajnai fejleményeket és a jelenlegi helyzetet ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel.
Stoltenberg közölte: eddig Ukrajna döntött úgy, hogy nem csatlakozik katonai blokkokhoz, amit a NATO tiszteletben tartott, ám ha az új kormány ezen változtatni óhajt, azt is tiszteletben fogja tartani.
“Ha egy ország tagságért folyamodik, megvizsgáljuk, hogy tiszteletben tartja-e közös elveinket, hogy megfelel-e a tagság feltételeinek. Ez Ukrajnára is vonatkozik” – jelentette ki Jens Stoltenberg.
A NATO Bukarestben fogadta el az úgynevezett “Nyitott ajtó” politikáját, egyúttal Ukrajna mellett Grúziának is ígéretet tett, hogy a NATO tagja lesz, ha ezt kéri, s teljesíti a csatlakozás feltételeit. A “Nyitott ajtó” politikája Stoltenberg szerint hatalmas siker, hozzájárult Európa demokráciájához és békéjéhez. A norvég politikus megjegyezte: a NATO-hoz egyetlen ország sem külső kényszer hatására csatlakozott.
“A saját akaratukból döntöttek úgy, hogy létrehozzák a világ legerősebb katonai szövetségét” – hangsúlyozta Stoltenberg.
A politikus az Oroszország ellen az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok által bevezetett gazdasági szankciókról is beszélt.
“Támogatom a szankciókat, mert nem marad következmények nélkül, ha egy ország, mint Oroszország megsérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását és területi egységét” – tette világossá a korábbi norvég miniszterelnök, majd hozzátette: “a szankciók szükségesek és hatásosak”.
Az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken a szövetség és az ukrán fél közös nyilatkozatot adott ki, melyben a korábbiakkal összhangban elítélik, hogy Oroszország megsérti Ukrajna területi egységét és szuverenitását, s nehézfegyverekkel is támogatja a kelet-ukrajnai szeparatistákat, megsértve ezzel a szeptemberben aláírt minszki jegyzőkönyvet. A nyilatkozat szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy Moszkva elismeri a szakadárok által tartott “választások” eredményét.
A nyilatkozat egyben felszólítja Oroszországot, hogy tegye semmissé “a Krím egyoldalú, illegitim és törvényellenes elcsatolását, amelyet nem ismerünk el, és nem is fogunk elismerni”. A közös nyilatkozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok egyre romló helyzete miatt a félszigeten, s felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a helyiek, kiemelten a krími tatárok jogait.
“Oroszország lépései aláássák Ukrajna biztonságát, súlyos hatással vannak az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására” – fogalmaz a proklamáció.
A nyilatkozat ismételten felszólítja Oroszországot a minszki jegyzőkönyv tiszteletben tartására, egyúttal üdvözli az ukrán választásokat. Jens Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kijevnek fel kell gyorsítania a reformok végrehajtását.
A közös nyilatkozat rámutat arra is, hogy a NATO úgynevezett célalapok létrehozásával támogatja az ukrajnai reformfolyamatot. A négy célalap célja az ukrán védelmi erők logisztikai képességeinek javítása, a parancsnoki struktúra hatékonyabbá tétele, a kibervédelem erősítése, valamint korábbi katonák átképzése és sérült katonák ellátása, rehabilitációja.
“Ez támogatásunk konkrét megnyilvánulása, hogy Ukrajna védelme átláthatóbb, korszerűbb és hatékonyabb legyen” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Stoltenberg.
A NATO és Ukrajna közös nyilatkozata megerősíti, hogy a független, szuverén, stabil, a demokrácia és a jogállamiság mellett elkötelezett Ukrajna kulcseleme az euroatlanti biztonsági architektúrának, amelynek elválaszthatatlan része.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top