ingyenes webstatisztika

Görög adósság – Alakul a megállapodás, de még tart a rendkívüli csúcstalálkozó

Kialakulni látszik a végső megállapodás, de továbbra is tart az euróövezet állam- és kormányfőinek vasárnap délután kezdődött ülése Brüsszelben, hogy tető alá hozzák azt az alkut, amellyel rendezni lehet a Görögországban kialakult likviditási válságot.

A lassan 15 órája tartó csúcstalálkozót immár harmadszor szakította meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.
A megállapodást két kérdés látszik akadályozni. Ez egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.
Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. Több pénzügyminiszter 90 százalékban kész szövegről beszélt. A vitás kérdéseket viszont az azóta eltelt 15 órában sem sikerült maradéktalanul tisztázni.
A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.
A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top