ingyenes webstatisztika

Felmérés: jóval tudatosabb is lehetne a vállalati kockázatkezelés

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet, a cégek csaknem felének azonban továbbra sincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, s míg a devizaárfolyam-kockázatot ma már szinte mindegyik vállalat kezeli, a kamatláb- és nyersanyagár-kockázatokra kevesebb figyelem jut – derült ki az ING Bank és a Budapesti Corvinus Egyetem közös felméréséből.

Az ING Bank közleményében ismerteti: a gazdasági válság és a piaci folyamatok kiszámíthatatlansága a magyar nagyvállalatokat is a kockázatkezelés fejlesztésére sarkallta, jelentős részüknél már külön erre szakosodott részleg értékeli ki és kezeli a vállalat működését befolyásoló piaci rizikókat. Az előrelépés ellenére sok még a tennivaló az ING Bank kiemelt nagyvállalati ügyfélkörében elvégzett felmérés szerint.
“Kiderült, hogy az aktív kockázatkezelési tevékenység ellenére a válaszadók 45 százalékának nincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, ahol pedig volt, ott a többség (85 százalék) nem vette például figyelembe annak kialakításánál a versenytárs hasonló célt szolgáló stratégiáját” – összegezte az egyik fontos tanulságot a vállalati kockázatkezelést felmérő kutatást készítő Dömötör Barbara, a Corvinus Egyetem tudományos segédmunkatársa.
Kiemelte, hogy míg a kidolgozott stratégiák 55 százalékánál az eredmény ingadozásának csökkentése volt a vállalat célja, 45 százaléknál az elvárások között szerepelt az eredmény maximalizálása is. A kockázatok közül pedig a válaszadók a devizaárfolyam ingadozását emelték ki, amely ellen 86 százalékuk kötött megfelelő fedezeti ügyletet. Míg azonban a határidős árfolyam-megállapodásokat mindegyik nagyvállalat használta, opciós ügyletet vagy egyéb összetett megoldást csak 21-24 százalékuk választott.
“Az, hogy egy vállalat a minél jobb eredmény elérését is a kockázatkezelés céljai közé sorolja önmagában nem negatív, de egy stratégiának csak különleges esetekben lehet célja a spekuláció” – értékelte a felmérés eredményét Kálmán Zoltán, az ING Bank üzletágvezetője.
Ha egy cég azt vallja, hogy a piaci kockázatok vállalásából szeretne pénzügyi eredményhez jutni, akkor erről menedzsment szintű döntésnek kell lennie, és a cég felépítésében külön részlegnek, kereskedési vezetőnek kell ezzel foglalkoznia. Ellenkező esetben a vállalat alaptevékenységétől idegen piaci kockázatokat ki kell vinni a cégből – mutatott rá. Tapasztalatai szerint azonban ez a tudatosság sokszor hiányzik a nagyvállalati kockázatkezelésből.
A tudatosság hiányára utal Kálmán Zoltán szerint az is, hogy miközben a fedezeti ügylet eredményességét a kockázatkezelési stratégiával rendelkezők majd fele elvárta, kevesen alkalmazták az ebben nagy szerepet játszó devizaopciókat. Holott egy devizaopciós ügylettel nemcsak kiszűrhetők a vállalat számára kedvezőtlen árfolyam- vagy kamatláb elmozdulások, de segítségükkel a kedvező irányú elmozdulásból is részesedni lehet.
Tanulságosnak tartotta azt is, hogy miközben szinte mindegyik vállalatnak volt kamatlábkockázatnak kitett pozíciója, a válaszadóknak csak 20 százaléka kezelte ezt a kockázatot. Véleménye szerint ebben a devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos szélesebb körű ismeretek mellett szerepet játszhat az is, hogy a pénzügyi vezetők – a válság ellenére is – inkább rövid távon terveznek, s az elmúlt években tapasztalt folyamatos kamatesést tapasztalva is sokan dönthetnek úgy, hogy nincs szükség a kamatláb-kockázat fedezésére, holott éppen ez teremtene lehetőséget arra, hogy ezt az alacsony kamatszintet fedezeti ügyletekkel hosszabb távra is rögzítsék.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top