ingyenes webstatisztika

Emelkedett az adóterhelés az OECD-országokban

Rekordközeli szintre emelkedett az átlagos adóterhelés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban tavaly: a nemzeti költségvetésekbe befizetett különféle adók és járulékok a bruttó össztermék (GDP) 34,1 százalékra rúgtak, 0,4 százalékponttal haladták meg az előző év mértékét.

A tavalyi adat nagyon közel áll a 2007-ben mért 34,2 százalékos és a 2000-ben elért 34,3 százalékos rekordszinthez.
Magyarországon 0,4 százalékponttal 38,9 százalékra emelkedett az adóteher, amivel az ország az első harmadban található, a tizedik helyen áll.
A 34 legfejlettebb gazdaságot tömörítő szervezet szerdán kiadott jelentése szerint az adóterhelés növekedése több tényezőre vezethető vissza, nemcsak az adók emelésére. Bár sok országban emelték az adókat és kiszélesítették az adóalapokat, az adóbevételek a szabályozás változása nélkül is növekedhetnek, például erős gazdasági növekedés esetén.
A tagállamokat tekintve a GDP százalékában mért adóteher Dániában volt a legmagasabb tavaly, 48,6 százalékkal. A listán Franciaország (45,0 százalék), Belgium (44,6), Finnország (44,0), Svédország (42,8), Olaszország (42,6), Ausztria (42,5), Norvégia (40,8), Luxemburg (39,3) és Magyarország (38,9) következik. Az adóteher Mexikóban a legalacsonyabb 19,7 százalékkal, majd Chile (20,2 százalék), Dél-Korea (24,3) és az Egyesült Államok (25,4) következik.
Tavaly az előző évhez képest Portugáliában és Törökországban ugrott meg a legnagyobb mértékben az adóterhelés, 2,2, illetve 1,7 százalékponttal, a másik végletet Norvégia és Chile jelenti, a terhelés 1,5, illetve 1,2 százalékos csökkentésével.
Pascal Saint-Amans, az OECD adópolitikai központjának igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nehéz összehasonlítani az adatokat, mivel az adózás olyan terület, amely minden országban más és más, összefügg a történelemmel és a kultúrával is. Nagyon nagy különbséget okoz az adóterhelésben például az, hogy ingyenes vagy fizetős-e a felsőoktatás, vagy hogy az egészségbiztosításért állami vagy magánkasszákba kell-e fizetni.
Az adó- és járulékfizetéseknek nemcsak a nagysága, hanem összetétele is nagy különbségeket mutat országonként. Egy tendencia azonban mindenhol megfigyelhető: hosszú távon tekintve az általános forgalmi adó (áfa) mértéke jelentősen emelkedett. Míg 1976-ban az OECD-tagországokban 15,5 százalék volt az áfa átlagos értéke, tavalyra 19,1 százalékra növekedett. Az átlag mögött egyes országokban vannak mentességek, vagy alacsonyabb áfa terheli az alapvető árucikkeket, kulturális vagy sporttermékeket.
Az OECD, amely inkább a fogyasztást és az ingatlanokat terhelő adózás növelését pártolja, semmint a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmi adójának emelését, úgy véli, hogy még van mozgástér az adóbevételek gyarapítására. Pascal Saint-Amans szerint az újrafelosztás céljából jobb lenne “egy kissé magasabb kulccsal széles bázist adóztatni” és a legszegényebbeknek visszajuttatni ebből.
Az áfát gyakran “igazságtalan” adónak tekintik, mert a legszegényebbeknek is ugyanúgy meg kell fizetni. Ennek orvoslására több országban alacsonyabb áfakulcsot állapítottak meg az élelmiszerekre vagy az energiahordozókra. Ezt a gyakorlatot megkérdőjelezi az OECD egyik tanulmánya, amely bebizonyítja, hogy “legjobb esetben a gazdag háztartások ugyanannyira haszonélvezői ennek a politikának, mint a szegények, a legrosszabb esetben pedig a gazdag háztartások sokkal többet nyernek abszolút értékben, mert jóval többet fogyasztanak”. Az OECD ezért úgy véli, hogy az áfakulcs csökkentése nagyon rossz eszköz, ha a szegény háztartások megsegítése a cél.(MTI)

http://www.oecd.org/tax/tax-policy/revenue-statistics-19963726.htm

 

640x40_feher
Scroll To Top