ingyenes webstatisztika

Elzárkóznak a kkv-k a cafeteriától?

Cafeteria
Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.

 

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria törvényre. Az előző negyedévi enyhe emelkedést követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. „Az előttünk álló egy évben a kkv-k mindössze 25%-a kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, amely negatív rekord az index eddigi 12 és fél éves történetében. A nagy kérdés az, hogy ez az erőteljes visszaesés csak egy átmeneti állapot, és egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

 

A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent, kivétel ez alól a pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az előző negyedévben. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány áll, de népszerűsége 16%-ról 10%-ra csökkent, és ezzel a dobogó legfelső fokát most már a pénzjuttatással kell megosztania (10%). A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége 17%-ról 7%-ra, míg a harmadik helyen levő SZÉP Kártya 9%-ról 4%-ra zsugorodott.

 

Középvállalkozásnál dolgozik? Akkor még számíthat cafeteriára

A különböző méretű cégek közül a mikro- és kisvállalkozások alkalmazottjai kevésbé számíthatnak cafeteriára (21% és 25%), a középvállalkozásoknál viszont ez az arány már 52%. A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban közel minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.

 

A K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2017. február 22. – március 7. között történt.

A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:

mikrovállalkozások (0 – 100 millió Ft)

kisvállalkozások (101 – 300 millió Ft)

középvállalkozások (300 – 2 milliárd Ft)

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

 

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat.  A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül.  A K&H 2016. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 705 milliárd forintos állományával rendelkezett.  A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

 

 

K&H Bank

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 260 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 826 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 39,2 milliárd forint

 

K&H Biztosító

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 13,4 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 158 milliárd forint

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,3 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,8 milliárd forint

640x40_feher
Scroll To Top