ingyenes webstatisztika

Elvitelre vendéglőből: csak étel, de ital nem? És a süti, fagyi?

A veszélyhelyzeti tilalom szövege elvitelt csak étel megnevezéssel enged vendéglátóhelyről, italt nem említ. A jogban ugyanakkor egy kicsit keveredik is a kettő, bár a jogalkotói szándék egyértelmű. Erre nem mindenki figyelt, most viszont nagy büntetés pottyant érte. De legalább van mivel könnyíteni a vendéglátósokon: nem fog fájni, ha az italt is elvihetik a vendéglőből. És akkor ott vannak még a cukrászati készítmények is. Azok sem ételek mindig a jogban, pedig nem isszuk, hanem esszük.

Bezártak, és büntettek a rendőrök egy vendéglátóst, mert elvitelre adott szeszesitalt. A veszélyhelyzeti rendelet alapján ez nem kifogásolható. A 484/2020. számú kormányrendelet szabályozza a veszélyhelyzet korlátozásait. A vendéglátás elviteles szabálya a következő: vendéglátó üzletben az ott foglalkoztatottak kivételével másnak tilos tartózkodni, de az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében az ehhez szükséges időtartamig megengedett.

Hát itt bizony csak ételről esik szó, italról nem. De akkor most mi is van? Étel mehet, ital nem, ráadásul akkor a cukrászati készítmény micsoda? Mert nem mindig étel, a jogban persze csak. Lapozgassunk.

Létezik egy rendelet, mely egyértelműen tisztázhatná ezt a kérdést. Ez pedig a 62/2011. számú VM rendelet, a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről. Ez kimondja, hogy ebben az jogalkalmazásban mi az étel: alapanyagokból, valamint feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is. Hát ő bizony beleérti az ételbe az italt is.

Ráadásul csavar a csavarban, hogy a fagyi sem étel mindig a jogban, hanem cukrászati készítmény: élelmiszer összetevőkből, cukrászati technológiával előállított vendéglátó-ipari termék, ideértve a vendéglátás keretében előállított fagylaltot is.

De hát vannak más jogszabályok is, melyek ráadásul magasabb szintűek, tehát erősebbek egy miniszteri szintű előírásnál.

Van-e akkor különbség az étel és az ital között?

Próbáljuk megnézni, akad-e különbség az étel és az ital között a jogban, vagy akkor az étel ital is.

A kiinduló pont, a kereskedelmi törvény szerint a vendéglátás kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztását kínáló forgalmazás. Itt külön szerepel az étel és ital fogalma, ami indulásból már intő jel.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet szerint a következő vendéglátóhely típusok létezhetnek, melyeknél latolgatható az elvitel: étterem, büfé, cukrászda, kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, italüzlet-, bár, gyorsétterem.

Más vendéglátós műfaj, ilyen a munkahelyi-, közétkeztetés, ott nincs járványos korlátozás (de adottak a feltételek, tehát valóban munkahelyhez kell kötődnie). Van még alkalmi vendéglátóhely, rendezvényi étkeztetés,  mozgó vendéglátóhely is.

De itt is bukós a termékek felsorolása, külön tétel mindegyik: meleg-, hideg étel, kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital, csomagolt kávé, dobozos, valamint palackozott alkoholmentes- és szeszes ital. A cukrászati készítmény, édesipari termék már csak bosszantó ráadás a sorban a mi turkálásunkban.

És hogy ne legyen olyan egyszerű, megnéztük az élelmiszerek törvényét is, mely szerint a vendéglátó-ipari termék olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet elsősorban az előállítás helyén, vagy ideiglenes árusítóhelyen, vagy éppen tálalókonyhán szolgálnak ki, továbbá házhoz szállítva, vagy esetleg kiskereskedelmi létesítményen keresztül is értékesítenek. Tehát itt is van étel és ital, külön.

Termékbesorolások

És hogy ez mennyire nem új találmány az étel és az ital külön. Ma is hatályos az “1925. évi XLI. törvénycikk a nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában Brüsszelben 1913. évi december hó 31. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről”. Ebben a II. rész címe “Élelmicikkek és italok”. De legyünk frissebbek. A mai termék besorolások is hasonló képet mutatnak.

A TEÁOR elnevezésének megfelelően tevékenységeket osztályoz, de a termékmegközelítéshez is ad némi eligazítást. A vendéglátás ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást. Hát itt is külön szerepel az étel és az ital.

De hát minek ez az egész: hadd vigyék az italt is elvitelre, ebben semmi különbség a boltos vásárláshoz képest

Kézenfekvő és járványbiztos megoldás: vihessék az italt elvitel címén a vendéglőből is, hiszen itt nincs különbség a bolti vásárlás között, a közterületi evés, ivás pedig ettől függetlenül másik történet. A vendéglősöknek ez némi betevőt jelenthet, és persze a vásárló is körülnéz majd, mert ha boltba is megy, ott olcsóbb is lehet az ital. Vagy nem, ha tud rá áldozni a vendéglős, e reklám kedvéért. És aki csak vendéglős étket akar némi italféleséggel, ha van rá pénze, minek menjen két helyre.

A fagyi, süti eseteit már nem részletezzük.

A vendéglős korlátozások fő oka, hogy ne legyen csoportosulás (igen, a boltban is vannak vásárlók), de lényeges különbség a maszkviselet, erre egy korábbi, lent olvasható bejegyzésben már rávilágítottunk: vásárolni maszkban kell, de enni, inni nehéz lenne abban.

És hogy a pálya teljes hosszát és szélességét bevilágítsuk

A webáruház másik történet, ott házhoz szállít a futár, tehát a vendég nem jut veszélyhelyzetbe a vendéglőben, mert nem megy oda.

És megint másik műfaj az üzleten kívüli értékesítés, magyar fordításban a házaló kereskedés, amikor a boltos, vagy vendéglős a tartózkodási helyén keresi fel a vásárlóját, előzetes értesítés, kérés nélkül, persze ennek is vannak szabályai. És a veszélyhelyzetben élelmiszer (aminek már viszont egyértelműen része az ital is) is árusítható házaló kereskedéssel, ráadásul bejelentés nélkül. Azt nem tudni, hányan próbálkoznak ezzel.

És egy másik kis kitérő: a közterületi értékesítésnek (van ilyen is, mit szabad közterületen értékesíteni) vannak étel-, italféleségei is a lehetőségek egyébként szűk tárházában: például a pattogatott kukorica, főtt kukorica, sült gesztenye, pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak, vattacukor, cukorka, fagylalt, jégkrém, ásványvíz, üdítőital, kávéital, büfétermék, sütőipari termékek, előrecsomagolt sütemények, édességek.

És van a mozgó bolt, mozgó árusítás is, úgy egyébként, ami nem üzlet (nem épület, épületrész).

(blokkk.com, 2021. január 26.)

Járványosban: mi a különbség a vendéglő és az élelmiszerbolt között?

Elöljáróban: okkal panaszkodnak a vendéglősök, hiszen nem tudják a családjukat eltartani abból, ha csak elvitel és házhoz szállítás van. Bezzeg az élelmiszerbolt meg a pláza.

Ne essünk ugyanakkor abba a hibába, hogy járványügyi szakemberré léptejük elő magunkat, tehát a nyitás lehetősége járványoldalról maradjon a kezükben. Dönteni persze a politikusok döntenek majd.

A vendéglősök ugyanakkor felhozták már érvként, hogy ha az élelmiszerboltban lehet tolongani, akkor a vendéglőben miért nem ülhet be a vendég. Vagy a plázában.

Jó a kérdés, de azért van különbség is. Az egyik az, hogy az élelmiszerboltba beszaladunk, vásárolunk és kijövünk. A vendéglőben, ha helyben fogyasztunk, leülünk. A másik, járványoldalról bizonyára lényeges, hogy a boltban – elvileg – végig rajtunk van a maszk. A vendéglőben, ha eszünk, iszunk, akkor nem. És ücsörgünk is egy darabig. És nem egyedül eszünk maszk nélkül. Talán ez lehet a különbségtétel oka.

A plázások egyébként örülnének egy kis tömegnek, mivel a vásárlók széles ívben kerülgetik.

Ugyanakkor a lengyelek éppen most dolgoznak azon, hogyan lehet a vendéglő járványbiztosabb. Nem rossz ötlet, mert most ugyan javulnak a magyar járványmutatók, örüljünk neki, de volt már ilyen tavasszal is.

(blokkk.com, 2021. január 24.)

640x40_feher
Scroll To Top