ingyenes webstatisztika

Eltakarja-e a zászló a drágulást

24%-kal drágább a sertéshús: az ártábla, vagy a zászló legyen előrébb? 

 

2020 január 15-től a húspultokban fel kell tüntetni a sertéshúsok származási helyét. A 200 négyzetméternél kisebb boltokban csak szöveges formában, a nagyobbakban a származási helyet jelölő nemzeti színű zászlócskával is. A cél az, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a magyar sertéshúsra, nyilván azért, hogy többet vásároljanak belőle, mondják a húsosok.

De minek ehhez zászló

Erősebb reklámhoz akkor nyúlnak a piacon, ha nyomatékosan fel akarják hívni a figyelmet egy termékre, vagy szolgáltatásra. Például egy új termékféleség esetében ez teljesen természetes húzás a piacon. Vagy az akciózás sem megy annyira reklám nélkül.

Bedobják a reklámot, ha nagyobb forgalmat szeretnének a cégek, a piac természete már csak ilyen. Van is reklám bőven. A sertéshúsos termelőket is ilyesféle szándék vezérelte a zászlós ötlet kiagyalásakor, amiben önmagában semmi kivetnivaló nincs.

Némi csavar azért van a dologban, több is.

Létezik egyébként egy régebbi agrárpiaci rendelet, ami szabályozza az élelmiszerféleségek eredetjelölését, ha saját szándékuk alapján fel akarják tüntetni a magyar, vagy hazai jellegét egy étekféleségnek. De hát ez nyilván csak az előrecsomagolt élelmiszereknél használható fegyver, a csomagoláson. És önkéntes.

Húspiaci látlelet

A húsosok nyilván jól felfogott saját érdekükből kiindulva nagyobbat akartak dobni, ezért megcélozták a boltok húspultjait. És a rendelet születésekor – néhány hónappal ezelőtt – már azért sejthettek valamit a sertéspiac várható alakulásáról, amiben szükségét érezhették a fegyverforgatásnak. Idézzük őket röviden.

2019-ben a sertés és sertéshús piac évtizedek óta nem látott helyzetbe került. A probléma gyökere az afrikai sertéspestis. A világ sertés állományának közel felével rendelkező Kínában megközelítőleg a sertésállomány 30-40%-a pusztult el, vagy került kényszervágásra. Kína jelentősen növelte importigényét és keresletével felverte a világpiacon a hús- és sertésárakat egyaránt. Az EU az egyik meghatározó forrása lett a kínai sertéshús importnak. 2019  szeptemberéig 1,5 millió tonna sertéshúst szállítottak ki az EU-ból Kínába, ami 55%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ennek eredményeként az EU-ban drasztikus áremelkedés ment végbe az élősertés piacon.

És a lényeg. A magyar sertéshúspiac teljesen integrálódott az EU piacba és a vágósertés piacon a hazai ármozgások lekövetik az uniós árak változását.

Ez látszik is a legfrissebb fogyasztói árstatisztikában is, hiszen a KSH mérése szerint a sertéshús ára 24%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. És ami még durvább, 2019 novemberében az vágósertés felvásárlási ára 507 forint volt, 43%-kal több az egy évvel korábbinál. És a húsosok egy-két évig elhúzódó folyamatra számítanak.

A boltokban a csontozott rövidkaraj ára 1.750.- forint, a sertéskarajé 1.550.- forint volt 2019 utolsó hónapjában. Egy évvel korábban ezek az árak 1.470.- és  1.210.- forintot mutattak. És a vásárló bizonyára észreveszi azt a 260-280 forint különbségeket, hiszen például az alacsonyabb árszinten mozgó burgonya, zöldségféléknél nagyon is kiszúrta az ezeknél kisebb léptékű árugrásokat.

A piaci tapasztalat az, hogy ha valamilyen élelmiszernek nagyot ugrik az ára, akkor abból kevesebbet vesznek a vásárlók, főleg akkor, ha találnak helyette valami mást is a pultban. Nyilván az árugrásokat szeretnék elfedni a hústermelők.

Igaz, a sertéshús az sertéshús, a maga elfedhetetlen jellegzetességeivel együtt. De hát ha nagyon drága, akkor csak oldalra is pillant a vásárló, mi van még. és akkor megakadhat a szeme a baromfihúson, ahol csak 2% volt az áremelkedés. És a két húspiac nagysága között nagyjából 20% a különbség, tehát esszük ezt is, azt is.

A baromfihúsosok is fontolgatják a portékáik felzászlózását a húspultokban, de hát nyilván most kivárnak. És hát igen, közben felütötte fejét a madárinfluenza nálunk is.

Nem jó nyilván sem a sertéspestis, sem a madárinfluenza.

Azért a zászlócskákkal is lehet még némi bonyodalom

A – nevezzük így – zászlós rendelet lényege, hogy a húspultban a sertéshús származási helyét minden boltban fel kell tüntetni feliratozással (a darálthús és a húsnyesedék kivételével). Zászló csak a 200 négyzetméternél nagyobb boltban kell, ott viszont már belép az állattartás helye és a vágás helye is. Ez lehet eltérő a származási helytől, ekkor két zászló lesz a pultban. De hát az azért nem egyértelmű, hogy az állattartás és a vágás helyét szövegesen is fel kell tüntetni, vagy elég a zászló. És akkor ha nem magyar, akkor milyen.

És hogy hova tegyék a boltosok az új feliratokat és a zászlókat? Ott a pult elején az árcédula (vagy pontosabban ártábla) mellé.

És a boltos is tud helyezkedni. Reklámtan, hogy nem mindegy a feliratok sorrendje sem. Ha az olvasás sorrendjéből kiindulva balról indulunk a tájékozódásban, melyik a jobb: ha az ártábla, vagy a zászló van elől.

Lesz mit nézegetni bőven.

(blokkk.com)

640x40_feher 640x40_feher
Scroll To Top