ingyenes webstatisztika

Elemzők: az első negyedévben várható a monetáris szigorítás

Az első negyedévben várható a monetáris kondíciók szigorítása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában kiemelte: az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti a 3 százalékos inflációs célt, így a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével, akár már márciusban.
Megjegyezte: a tanács decemberben már jelezte, hogy a következőkben az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat. Míg az utóbbi decemberben 2,7 százalékra süllyedt, az adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett, így az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti az inflációs célt.

Ez esetben a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, 200-250 milliárddal csökkenhet. Ezt követően emelkedhet a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) 10-15 bázisponttal. A monetáris kondíciók normalizálódása azonban lassú és fokozatos lehet, mivel az infláció nem indokol gyorsabb ütemet. Alapkamat emelést pedig csak akkor lesz, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, a jövő év második-harmadik negyedévében.
Miközben az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak, a piaci kamatszinteket is mérsékelheti a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, az uniós források miatt csökkenő államháztartás finanszírozási igény, a vállalatok betétállományának meredek növekedése. Ezt erősítheti a hazai gazdaság csökkenő sérülékenysége, a kockázati felárak várható szűkülése is. Így a kamatszintek a határidős kamatlábaknál jóval lassabb ütemben emelkedhetnek – véli Suppan Gergely.
Az Equilor elemzésében kiemelte: a tanács közleménye nem tartalmazott lényeges, új információt. Várakozásuk szerint az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhat, amikor – az inflációs folyamatok függvényében – fontos bejelentéseket tehet a jegybank, elsőként az FX-swap állomány csökkentéséről. Ezzel megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első kamatemelésre csak a negyedik negyedévben számítanak. Március 28-án jelenik meg az MNB friss Inflációs jelentése, amelynek keretszámait szintén a 26-i ülést követően ismertetik.
Az elemzés utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke két héttel ezelőtt a bécsi Euromoney konferencián azt mondta, amennyiben az adószűrt maginflációs mutató eléri, vagy meghaladja a 3 százalékos jegybanki célszintet, megkezdődik a monetáris politika szigorítása.
Az inflációs nyomás – az olaj világpiaci árának csökkenése miatt – az év végére mérséklődött, de a maginfláció magas szinten marad. A januári – éves bázison számított – adat február 12-én ismerhető meg, az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalék között alakulhat, míg a fő árindex ennél némileg alacsonyabb, 2,7 százalék lehet – írták.
A kamatdöntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők többségének, annak ellenére, hogy a jegybanki alelnök normalizációról szóló kommentárja érdemi forinterősödést indított: áttörte a forint a 320-as szintet az euróval szemben – emeli ki a CIB gyorselemzése. A forint árfolyama ugyanakkor közvetlenül a kamatdöntés után jelentős mozgást nem mutatott, kevéssel a 317-es szint felett ingadozott – tették hozzá.
A tanács megerősítette a decemberi iránymutatást, hogy a hazai infláció súlya a monetáris döntésekben most már nagyobb, mint az EKB kamatpolitikájáé – hangsúlyozta az elemzés megjegyezve: a közlemény nem szigorúbb hangvételű a decemberinél.
A januári MT-döntés, illetve -közlemény fényében változatlanul úgy látják, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős mértékben függ a beérkező új adatoktól, a márciusi Inflációs Jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálása azonban jó alkalmat adhat konkrétabb információk megosztására a piaccal.
A CIB-nél az alapkamat emelésre idén továbbra sem számítanak. Az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékosos szintje alatt áll majd – írták.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is azt emelte ki, hogy a tanács kommentárja a decemberi közlemény tartalmát erősítette meg.
A jegybank ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a “headline” inflációs mutató változékonysága számottevően növekedett (lényegében az olajárak miatt), azonban a tartós folyamatokat megragadó mutatók a mögöttes árnyomás folytatólagos erősödésére utalnak a magyar gazdaságban. Ugyanakkor a jegybanki közlemény azt is sugallja, hogy a globális növekedés-lassulás lefelé mutató kockázatot jelenthet az importált infláció kapcsán – húzta alá az elemző.
Úgy vélik, 2019-ben elindul a normalizáció folyamata a monetáris politikában, és a bankközi kamatok lassú emelkedő pályára kerülnek majd. Az Ersténél azt várják, hogy az első negyedévben még nem tesz érdemi lépést a jegybank normalizáció irányába. Mindenesetre a 3 hónapos BUBOR kamatláb 2019 végén megközelíti az alapkamat szintjét, az év egészében 0,9 százalékon marad, emelése 2020 második fele előtt nem várható.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top