ingyenes webstatisztika

Elemzők: az áfakulcs jelentősen befolyásolja a lakáspiacot

Az új lakások számának növekedését a még 5 százalékos áfával vásárolt otthonok használatbavételének tulajdonítják, a tervezett építkezések csökkenését pedig a kedvezményes kulcs kifutásával magyarázzák az MTI-nek nyilatkozó szakértők a KSH adatait kommentálva. A rozsdaövezetek szeptemberre várható kijelölésétől várják az építkezések fellendülését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az első hat hónapban 34 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma ugyanakkor 32 százalékkal visszaesett.
A koronavírus egyelőre nem fékezte a lakásépítéseket – állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Az új lakások számának emelkedése a második negyedévben dinamikus volt és minden településtípust érintett. A növekedéshez hozzájárulhatott a vásárlóerő elmúlt években tapasztalt emelkedése, a kedvezményes áfakulcs, a hitelállomány bővülése, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény.
Jelentősen csökkentek azonban az új lakások építésére kiadott engedélyek, ami a kedvezményes áfakulcs kivezetésével, illetve a vírushelyzet miatti bizonytalansággal magyarázható szerinte. Tekintettel arra, hogy a korábban kiadott építési engedélyek száma magas, ezért a csökkenés ellenére is van még tér az új lakások építésének növekedésére, amire a régiós országok építési volumenének eléréséhez szükség is van. Ugyanakkor hosszabb távon a kevesebb engedély, illetve a szigorodó energetikai előírások az épülő lakások számának csökkenéséhez vezethetnek, figyelmeztetett a szakértő.

Földi Tibor, a Cordia lakóingatlan-fejlesztő és befektető csoport igazgatóságának elnöke rámutatott: most készülnek el azok a lakások, amelyek az elmúlt években még 5 százalékos áfával keltek el. Ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelést követően a fejlesztők már alig indítanak új projekteket, vagyis folyamatosan és trendszerűen szűkül a kínálat. A szakember szerint igaz, hogy az építőiparban más iparágakhoz – például az idegenforgalomhoz vagy a vendéglátáshoz – képest jóval kevésbé érezhetőek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai. Számos ingatlanfejlesztési projekt a járványhelyzet kezdetekor már jelentős előértékesítettséggel, megfelelő finanszírozással rendelkezett, ez pedig biztosította a folyamatos munkát és a stabil megrendelésállományt.
Bár a járvány okozta bizonytalanságok és a magasabb áfakulcs miatt szűkül az újlakás-kínálat, kevesebb új beruházás indult, a Cordia vezérigazgatójának véleménye szerint bizakodásra ad okot a rozsdaövezeti fejlesztések 5 százalékos áfakulcsa. Ahhoz, hogy a lakóingatlan-fejlesztő szektor még inkább segíthesse a magyar gazdaság fellendülését, a készülő rozsdaövezeti térképeknek – természetesen a szakmai szempontok figyelembevételével – minél nagyobb területet kell magukba foglalniuk, szorgalmazta Földi Tibor.
Fontos és pozitív intézkedésnek tartja a rozsdaövezeti újlakás-építésekre júliusban bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület, amelynek véleménye szerint az érintett területeket kijelölő, szeptemberre várható kormányhatározat az év végére növelheti az induló, illetve előkészítés alá kerülő projektek számát.
Véleményük szerint jelen helyzetben a rozsdaövezeteken kívüli területekre is visszaállítható lenne az 5 százalékos áfakulcs, az ingatlanfejlesztők által javasolt 4 százalékos szektorális különadóval kiegészítve. A szektorális különadó mértékének módosításával a kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra – vélekedik az egyesület.
Az Otthon Centrum közölte, második negyedéves újépítésű lakásprojekt-felmérésük szerint Budapesten 463 beruházás van folyamatban – ez az egy évvel ezelőttihez képest csupán 1,7 százalékos csökkenés – a projektekben mintegy 33 200 lakás épül. Ugyanakkor megjegyezték, hogy 2020 második negyedévben mindössze 28 új projekt indult, ami éves összevetésben 37,8 százalékos csökkenést jelent.
Az Otthon Centrum felmérésében megállapította, hogy a megyei jogú városokban 325 projekt keretében 9231 új lakás épült 2020 június végén. A 23 megyei jogú város közül a legtöbb beruházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden zajlott.
Arról is beszámoltak, hogy 2019. második negyedévben 45, 2020-ban 29 projekt indult, ami 35 százalékos csökkenés.
A járványhelyzet nem befolyásolta lényegesen az átadásokat, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság visszatartja a fejlesztőket – olvasható az Otthon Centrum elemzésében.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top