ingyenes webstatisztika

Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt változatlan az alapkamat

Nem számított a piac a jegybanki alapkamat módosítására, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése megfelel az elemzői várakozásoknak – vélik az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Az idei második kamatdöntő ülésen az alapkamat 0,6 százalék maradt, az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék változatlanul.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint mivel az infláció az év elején a 3 százalékos inflációs cél körül maradhat, nem lesz szükség szigorításra. Különösen, hogy az infláció emelkedését nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza. Így szerinte a következő két-három évben sem kell szigorításra számítani.
Ugyanakkor Suppan szerint a fokozódó inflációs kockázatok miatt erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok.
Megjegyezte azt is, hogy a járvány kitörése óta szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az Európai Központi Bank 750 milliárd euró pandémiás eszközvásárlási programot jelentett be, amit 600, legutóbb pedig további 500 milliárd euróval bővített.
A tengerentúli oltási program gyors haladásával azonban közeledhet a nyitás időpontja, ami az új fiskális élénkítő csomaggal és a nyersanyagárak meredek emelkedésével együtt fokozza az inflációs várakozásokat – tette hozzá.

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője is kiemelte, az infláció januárban a jegybanki cél alatt, de a célsávon belül tartózkodott. Ugyanakkor a maginflációs mutató továbbra is jelentősebb árnyomásról tanúskodik. A forintárfolyam hosszabb ideje stabil, habár gyenge.
E tényezők az elemző szerint nem indokoltak volna semmilyen azonnali szigorító lépést a jegybank részéről. Ezen felül a vártnál kedvezőbb negyedik negyedéves GDP adat és a 0 kamatszinttől való távolságtartás miatt a kamatcsökkentés szükségessége sem merült fel.
A monetáris politikában a márciusi ülés hozhat változást, amikor is az MNB publikálja legfrissebb gazdasági előrejelzését. Ugyanakkor a kamatszintekben vagy a jegybanki programokban, mint az eszközvásárlások vagy a Növekedési hitelprogram, ekkor sem számít érdemi változtatásra, legfeljebb finomhangolásra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kitért arra, hogy az alapkamat mellett az egyhetes betét 0,75 százalékos kamata is hónapok óta változatlan.
A monetáris feltételek szempontjából az infláció a kulcskérdés, ezen a téren felfelé és lefelé mutató kockázatok is vannak. Az olajár idei emelkedése például felfelé húzza az inflációt, de a jegybank elsősorban azt fogja nézni, hogy ez a drágulás beépül-e a termékek árába. Az MNB inkább a hosszútávú folyamatokra fókuszál, az egyszeri hatásokat megpróbálja kiszűrni – mutatott rá.
Világszerte és Magyarországon is csak az év vége felé lehet majd látni a tartós inflációs folyamatokat, ezért kivárást valószínűsít a monetáris politikában a következő hónapokban is.
Ahol leginkább változásra lehet számítani szerinte a jövőben, az a jegybanki kötvényvásárlási program, mivel az Államadósság Kezelő Központ a kibocsátás csökkentését tervezi március végétől. A következő hetekben az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbség is fennmarad – közölte.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kiemelte: a második negyedévben élénkülhet az infláció, bár a várakozásoknak megfelelően visszafogott áremelkedési ütemmel indult az év, részben a magas bázishatás miatt, amely áprilisban tűnhet el.
Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk ára továbbra is lendületesen emelkedik, a folyamat várhatóan az év további részében is fennmarad. A második negyedévben minden inflációs mutató élénkülhet, a nyersanyagárak emelkedésén túl a lakossági kereslet bővülése, illetve a korábban elhalasztott áremelések realizálódása is felfelé mutató kockázat – közölte.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top