ingyenes webstatisztika

Egyre többe kerül az élelmiszerdrágulás

2019-ben 265 milliárd, 2017-19 között 573 milliárd forintunkba került az élelmiszerboltban a drágulás. Sertéspestis, madárinfluenza, klímaváltozás, aszály: tolják fel a mezőgazdasági alapanyagok árát, ami a boltig gurul, a pultos árcímkéken is nyomot hagy.

A vásárlónak az is a dolga, hogy ne higgyen a szemének, amikor statisztikáról olvas, hiszen az átlag mögött mindig különbségek vannak. És a vásárlónak mindig minden nagyon drága, akármilyen sok a pénze. Az akciós termékre is azt mondja, mindig annyi kellene legyen az ára. De hát mi most leragadunk a statisztikánál. És azért abból is kiderül, erről nem kell a háziasszonyokat faggatni, hogy a drágulás drága mulatság.

Drágul itt minden

A mezőgazdasági termelői árak korábban 2010-12 között vetettek nagyobb hullámot, az átlagot tekintve 15-20% közötti emelkedéssel. Ezt követően egyes termékcsoportokban voltak ugyan megugrások egy-egy esztendőben, de 2016 végéig összességében nem csúszott 100% fölé a mutató.

2017-ben azonban felfelé indult az mezőgazdasági árszint. Például a gyümölcsfélék ára 20%-kal emelkedett 2017-ben, vagy a zöldségfélék ára 16%-kal nőtt 2018-ban. És ezekben az ármozgásokban a nemzetközi piacok árai diktálták a tempót, de a drágább forint is tett rá egy lapáttal az import alapanyagok vagy egyes távolabbról hozott étekféleségek árára.

2019-ben például a burgonya mezőgazdasági átadási ára 35%-kal, a zöldségféléké 14%-kal nőtt. Az élő állatok áremelkedése is megközelítette a 10%-ot.

Az élelmiszeriparnak sincs sok választási lehetősége, kullogott a mezőgazdasági árak után. És a boltos sem hagyhatta a füle mögött a ceruzáját, hiszen emelkedtek a beszerzési árai:

árváltozás 2017 2018 2019 2019/2016
mezőgazdasági termelői árak +5,6% +2,7% +5,5% +14,14%
élelmiszeripar belföldi átadása +4,7% +2,5% +5,6% +13,3%
élelmiszerek bolti ára +2,8% +4,2% +5,4% +12,9%
KSH, árváltozás előző évhez képest, mezőgazdaság, élelmiszeripar 2019-ben: január-november, 100%: 2016

A háziasszonyok kétszer számolhattak az élelmiszerboltban

A háziasszonyok, ha írják, vagy éppen diktálják a bevásárló listáikat, nem csak azon törik a fejüket, hány kilót, litert cipekedjenek haza, hanem azon is, mennyivel is kell többet fizetni azért a kiló kenyérért, húsért mint legutóbb.

Az elmúlt három esztendőben az élelmiszerboltok bevétele, az az összeg, ami a nyugtákon van, 24%-kal emelkedett 2019-ig három esztendő alatt. Volumenben – mennyiségben, kilóban, literben, darabban – ez viszont már csak egy 10%-os növekedést jelentett. A különbség a drágulás mértéke.

És ebből az kerekedik ki, hogy az élelmiszerboltosok bevételének, vagy fordítva, a háziasszonyok kiadásának felét megette az infláció. A mérték pedig évről-évre emelkedett:

  2017 2018 2019 2019/2016
élelmiszerboltok folyóáras bevétele 4.736 5.092 5.525 +1.057
bevétel változás +6% +7,5% +8,5% +23,6%
volumenváltozás +2,9% +3,9% +3,3% +10,4%
drágulás értéke 138 170 265 +573
KSH, érték: milliárd forint, bevételváltozás: folyóáras index, volumenváltozás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest, 2019: becsült adat, 2016: 4.468 md forint

Némi statisztikai módszertan. Azért az élelmiszerboltokban zömében élelmiszert vásárolunk, de persze van ott más is. Fordítva közelítve, étekféleségeket más boltokban is lehet venni, így azért összességében hű képet adhat a boltos forgalom változása.

És úgy tűnik, 2020-ban sem lesz jobb a helyzet.

(blokkk.com)

640x40_feher 640x40_feher
Scroll To Top