ingyenes webstatisztika

Devizahitelek – Jobbik: a luxembourgi főtanácsnok szakvéleménye után nem lehet újabb kifogása a kormánynak

A Jobbik szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi szakvéleménye után nem lehet újabb kifogása a kormánynak a devizahitelesek átfogó kármentésére. Erről Z. Kárpát Dániel beszélt szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Hangsúlyozta: bár a szakvélemény indoklása “ellentmondásos” és sokféle értelmezésnek ad teret, de az biztos, hogy lehet úgy értelmezni, Magyarország saját hatáskörben cselekedhet a károsultak megmentése érdekében.
Éppen ezért a Jobbik azt várja a kormánytól, hogy azonnal nyújtsanak be javaslatcsomagot a devizahitelek felvételkori forintosításáról és a devizahitelesek kártalanításáról.
Kiemelte: azzal, hogy a szakvélemény szerint a nemzeti bíróságok vizsgálhatják a tisztességtelenség szempontjából az árfolyamrés alkalmazását, a több százezer magyar devizahiteles újabb lehetőséget kapott az igazság elérésére.
Z. Kárpát Dániel az évszázad átverésének nevezte a devizahitelek elterjedését Magyarországon, amit az egymást követő kormányok a felügyeletei szervekkel közösen hagytak megtörténni. Az “MSZP hagyta szakadékba lökni a polgárokat, a Fidesz pedig nem tudta, nem akarta rendszerszinten megoldani ezt a helyzetet” – tette hozzá.
Szerinte szomorú, hogy a változtatás lehetőségét külföldön mondják ki, miközben Magyarországon egyetlen állami vezető, vagy országos hivatal nem állt még a károsultak oldalára.
Emlékeztetett arra is: a Jobbik február végén egyszerre száz településen szervezett tömegdemonstráción próbálja meg felhívni a kormányzat figyelmét a kialakult helyzetre.
Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka jogi szakvéleményében azt állapította meg: lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő. A szakvélemény szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők – és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top