ingyenes webstatisztika

Devizahitelek – Elhalasztotta a döntést a bíróság az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ügyében is

Szeptember 17-re halasztotta a határozat kihirdetését az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék kedden.

A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei (ászf) tisztességesek voltak, ezért érvényesek. Az FHB a kérelmet egyben az Allianz Bank jogutódjaként nyújtotta be.
A felperes emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, amit a bíróság elutasított.
Jóváhagyta ugyanakkor a törvényszék, hogy a bank a nyilvánosság kizárásával üzleti titkokat tartalmazó dokumentumokat mutasson be annak bizonyítására, hogy az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve, objektív tényezők alapján alakította ki árazási elveit.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.
A bank keresetében többek között azzal érvelt, hogy a törvény számos ponton alkotmányellenes, visszaható hatályú, sérti a jogbiztonságot, a diszkrimináció tilalmát, a bírói függetlenség elvét, ellentmond a vonatkozó uniós irányelvnek, s közjogilag érvénytelen, mert a jogalkotó megszegte az Európai Központi Bankkal (EKB) való konzultációs kötelezettségét.
Az oklistát elemezve a felperes kitért arra, hogy árazási elveit, azok szabályszerűségét a hatóság ellenőrizte, oklistája zárt rendszerű, nem példálózó jellegű, a felmondási jogot a jogszabály mellett szerződések is biztosították, az Allianz üzletszabályzata külön is nevesítette.
A felperes keresetében hangsúlyozta továbbá, hogy a bank likviditását, szolvenciáját fenn kell tartani, ezért az üzleti környezet, szabályozás változásait be kell építeni a kamatokba. Hozzátette, a tőke- és pénzpiaci kamatok, felárak változására a felperes nincs hatással. A változások érvényesítése a felperes szerint nem haladta meg az indokolt mértéket. A bank jogi képviselője azt kérte, a teljes keresetet, annak valamennyi elemét vizsgálja meg a bíróság.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes valamennyi indítványának elutasítását indítványozta. Ellenkérelmében egyebek mellett kifejtette, hogy a törvény nem valósít meg visszamenőleges jogalkotást, a Kúria nem mondott ki új jogelveket, hanem a jogértelmezést kodifikálta utólag, továbbá nincs olyan uniós jogszabály, amelynek értelmezésére szükség volna. Az alperes álláspontja szerint a magyar állam teljes mértékben eleget tett konzultációs kötelezettségének. A felügyeleti hatóság feladata az alperes szerint a működés közjogi szempontok szerinti ellenőrzése volt.
A Kúria által lefektetett egyes elvekről szólva az alperes állam kifejtette, hogy ellenzi a szakkifejezések használatát. A szerződéseknek külön tartalmazniuk kellene, hogy a felperes csak a változások arányában módosíthatja a költségeket. Az átláthatóság a jóhiszeműség, tisztességesség alapvető része, enélkül teljes kiszolgáltatottságban lennének az adósok a pénzintézetekkel szemben. A felperesnek ezért bizonyítania kell, hogy a feltételek megismerhetőek voltak a fogyasztók számára. A felmondási jog biztosítása nem elegendő, megfelelő alternatívát is biztosítani kell a módosítással szemben.
Az állam jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette, hogy a bank egyetlen kikötése sem felel meg az alapelveknek és a bank részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kérelmének elutasítását kérte.
A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét és hangsúlyozta, hogy a bank magatartása a vizsgált időszakban jogkövető, jóhiszemű és tisztességes volt. Az előre látható kockázatokat kamatperiódus alkalmazásával kezelte, a változásokat hirdetményben közölte és 15 nappal korábban értesítette az ügyfeleket, az előre nem látható, nem számszerűsíthető kockázatok esetén pedig kockázatfeltáró nyilatkozatot alkalmaztak. A felperes álláspontja szerint minden feltétel megfelel az átláthatóság követelményének is.
Az alperes úgy reagált, a pernek a felperes jogkövető magatartása – amire gyakran hivatkozik – nem tárgya, a rögzített hét elvnek való megfelelést kell vizsgálni. Egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a legmagasabbak a kamatmarzsok, utóbbit pedig bankja esetében a felperes határozza meg.
Az állam jogi képviselője kifogásolta továbbá, hogy a kamatváltozást összemossák a díj- és költségváltozásokkal. Úgy vélekedett, aki ma Magyarországon hosszú távú hitelszerződést köt, lényegében egy bianco csekket ír alá arról, hogy milyen feltételekkel fog teljesíteni. Egy nyugati bank oklistája töredéke egy magyar bankénak, sokkal szűkebb körben élnek a módosítás lehetőségével, s a változásokat nem százalékban – mint itt -, hanem ezrelékekben mérik – tette hozzá.
A bíróság helyt adott az FHB Kereskedelmi Bank azon kérelmének, hogy a nyilvánosság kizárásával bemutathassa árazási elveit, majd berekesztette a tárgyalást. A törvényszék szeptember 17-én hirdeti ki határozatát.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top