ingyenes webstatisztika

Devizahitelek – Az OTP Ingatlanlízing ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordul a bíróság

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a Fővárosi Törvényszék az OTP Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében is.

A bíróság kezdeményezi, hogy az AB mondja ki: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvény számos rendelkezése alkotmányellenes – ismertette a hétfői tárgyaláson a bíró. Hozzátette, hogy az eljárást az AB döntéséig felfüggeszti. Az Alkotmánybíróság soron kívül, legfeljebb 90 napon belül dönt a kérdésről.
Az OTP Ingatlanlízing Zrt. keresetében az eddigi devizahiteles perekben már elhangzott érveket sorakoztatta föl. A pénzügyi intézmény képviselője a tárgyaláson megjegyezte: “Ez a fajta jogtechnikai megoldás, ahogyan a 2014. évi XXXVIII. törvényt elfogadták, túlmutat ezen az ügyön. Ha ezt meg lehet csinálni a bankszektorral, akkor holnap bármilyen más szektorral meg lehet csinálni, hogy jogszabály-értelmezésnek álcázott jogalkotással”, tíz évre visszamenő hatállyal előírják a bíróságnak, hogy csak egy új törvénynek való megfelelést vizsgálhat, semmilyen más korábbi jogszabályt vagy szerződéses rendelkezést nem.
Az alperes magyar állam képviselője azzal érvelt, hogy 2011-től egy sereg olyan per indult, amelyben az adósok a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait kifogásolták; a bírák különféleképpen értelmezték a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályát – a tisztességtelen általános szerződési feltételekről szóló generálklauzulát -, ezért volt szükség a Kúria egységet teremtő jogértelmezésére. Az Országgyűlés a Kúriának ezt a döntését öntötte jogszabályba. Ezzel azonban nem jött létre új norma, csupán korábbi jogkérdések tisztázása és egy általános elv kifejtése történt, ezért visszaható hatályról sincs szó.
A bíró ugyanakkor az eljárást fölfüggesztő végzés szóbeli indoklásában megállapította: a törvény sérti a visszaható hatály tilalmát és a jogbiztonság követelményét. Emellett nem felel meg a normavilágosság követelményének, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.
Kifejtette: a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesített szerződéseket is. Ezt legfeljebb a jövőre nézve tehetné meg, ahogy azt a bíróság általi szerződésmódosítás esetében a jogszabály előírja.
A jogalkotó is a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozik, mint ami indokolta a beavatkozást a jogviszonyokba. Érthetetlen ezért, miért éppen 2004. május 1-jére visszamenő hatállyal módosítaná a szerződéseket – jegyezte meg.
Kimondta, hogy a törvény korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. Szűk határidőket szab az eljárás minden résztvevője számára, beleértve a bíróságot is. Ezáltal nincsenek biztosítva az anyagi igazságosság feltárásának feltételei.
A törvény eljárási szabályai – többek között azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének – sértik a fegyverek egyenlőségének a jogát, mert az alperesnek kedveznek – állapította meg a bíróság.
A törvény nem fogalmazza meg egyértelműen, mely szerződéseket tekinti devizahitel-szerződéseknek, és több más rendelkezése is pontatlan, kétértelmű. Több megfogalmazása értelmezési gondokat vet föl. Ezek az anomáliák sértik a normavilágosság követelményét, és ezzel a jogállamiság elvét.
A bíróság megállapította: nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve. Kiemelte: a perindításra nyitva álló 30 napos határidő már a törvény alkalmazása. Ettől különbözik a törvény alkalmazására való felkészülés, amelyre egy, illetve nyolc nap állt rendelkezésre, ami irreálisan rövid.
Végül a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot is azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.
A bíróság megállapította: az lett volna az alkotmányos megoldás, ha az állam arra jogosult szerve a hatályos szabályozás – a régi Polgári Törvénykönyv és egy 1999-ben elfogadott kormányrendelet – alapján közérdekű keresetet indít a pénzügyi intézmények ellen.
A devizahiteles törvény elfogadása után több tucat pénzügyi intézmény indított pert a magyar állam ellen. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését – lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top