ingyenes webstatisztika

Devizahitelek – A Kúria elhalasztotta a döntést

A Kúria július 4-ére halasztotta a döntést abban az OTP Bank ellen indított perben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.

A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén.
Az adós érvelése szerint az átváltás, az árfolyamrés költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügyelthez tartozik, ezért a szerződés a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kötelező rendelkezése alapján semmis. Az alperesi érvelés szerint a szerződés érvényes. A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitelszerződésben, vagy sem.
Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.
A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank.
A legfelsőbb bírói fórumon kedden iratismertetést tartottak, amelyből kiderült többek között, hogy a bank álláspontja szerint az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, nem a költségek között szabályozott tétel, hanem egy speciális számítási mód. A vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé.
A bank azzal is érvelt, hogy a vitatott szerződés tartalmazza a teljes hiteldíjmutatót (THM), amiben benne van az árfolyamrés, ha tehát az árfolyamrés mégiscsak költség lenne, úgy benne van a szerződésben. Azt is felvetette, hogy ha érvénytelen lenne a szerződésnek az árfolyamrésre vonatkozó része, az az egész megállapodás szempontjából olyan csekély jelentőségű, ami miatt aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az egész szerződés semmiségének kimondása.
A legfőbb ügyésznek a perben a Kúria felhívására adott és kedden ismertetett szakmai véleménye szerint a devizaátváltás költsége nem a kölcsön része, nem kell feltüntetni a szerződésben, ezért a perbeli szerződés nem semmis.
A felperes jogi képviselője a bank felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az a kérdés, hogy a szerződés tartalmazza-e a kölcsön nyújtásához kapcsolódó összes költséget. A pénzváltás a devizahiteles kölcsönszerződésnek nyilvánvalóan az egyik eleme, a felperes számára költség, amit azonban a felperes ennél a szerződésnél nem láthatott előre, mert nem szerepelt abban.
A felperesi oldal hivatkozott uniós szabályokra is. Mint mondta: az európai jogalkotó már felismerte, hogy a bankok, amelyek összeállítják termékeiket, sokkal jobban ismerik azokat, mint a fogyasztók, aki gyakran nem látják át, hogy milyen szolgáltatást vesznek igénybe. Ennek a problémának az orvoslására szolgál az a számítás, amelyben minden költséget ki kell mutatni, hogy a fogyasztók a különböző szolgáltatók termékeit össze tudják hasonlítani a piacon. Ezt a gyakorlatot diktálja a transzparencia, átláthatóság követelménye is.
A felperes jogi képviselője szerint a bankok általában “elrejtették” az árfolyamrés költségét a fogyasztók elől, és egyoldalúan, titokban növelték azt. Az OTP Bank Nyrt. például korábban 1 százalékos költséget alkalmazott, amit 2008 őszén, a világgazdasági válság kirobbanásakor minden különösebb tájékoztatás, hirdetmény nélkül 2 százalékra emelt.
A banknak azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy az egész szerződés semmiségének kimondása aránytalan jogkövetkezmény lenne, a felperes ügyvédje leszögezte: a banknál “ott a tudás, a pénz”, hogy a törvényeket betartva megfelelő szerződéseket alkalmazzon, jó üzletet kössön, ha pedig ez mégsem sikerül, annak az árát nem lehet a fogyasztókkal megfizettetni. A felperes ügyvédje szóvá tette azt is, hogy a bank, a legfőbb ügyész és a pénzügyi békéltető testület véleményének egy része szinte szó szerint egyező.
A felek felszólalásai után a Kúria egyórás szünetet tartott, majd július 4-ére halasztotta határozatának kihirdetését.
A tárgyalás közben a kedd délelőtti órákban több százan táblákkal, zászlókkal demonstráltak a Kúria épülete előtt, voltak, akik egy akasztófára függesztett bábut emeltek a magasba, a rendőrség nagy erőkel biztosította a helyszínt, a Markó utca egy szakaszát le is zárták a gépjárműforgalom elől.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top