ingyenes webstatisztika

Csavarok a garancia új rendjében

Boltonként más ár, más jótállás is kisülhet belőle. Akció a jótállás időtartamát is megkurtíthatja. Webáruházaknál, házhoz szállításnál az átadás időpontja számít.

Január elejétől már a megvásárolt portéka árától függ a kötelező jótállás (közismertebb nevén garancia) időtartama. Nos, emiatt jobban kell figyelni a termék árára, hiszen akár forintokon is múlhat, hogy hosszabb, vagy rövidebb az az időszak, ameddig egy hiba miatt a panaszunk intézésében a kereskedő a hunyó (és persze mögötte a beszállítója, de a vásárlóval szemben a boltos áll, ő felel, ha lépni kell). A részleteket a  151/2003. számú kormányrendelet írja elő, fel is sorolva, hogy a tartós fogyasztási cikkek közül melyikre kötelező garanciát vállalni.

Ugyanannak a ketyerének boltonként eltérő az ára, ezért a jótállás időtartama is lehet más

A jótállás időtartama a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, a 100 ezer forintot meghaladó, de 250 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, a 250 ezer forint eladási ár felett három év. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a 10 ezer, 100 ezer, valamint a 250 ezer forint környékén tanyázó árak esetében figyelni kell arra is, melyik jótállási időszak kötődik az árcédulára rótt számoktól.

Az árképzésben bűvös kilences végződésű árak pedig nem csak néhány forint megtakarítást jelenthetnek, hanem kurtább lehet a jótállás időtartama is.

Akció: az akciós ár számít

A jogszabály egyértelmű, az az ár számít a jótállás időtartamában, amennyit a vásárló fizet. Így egy akcióval némi pénzt nyerhetünk, de bukhatunk is egy évet a kötelező jótállásban.

Bár önként bármennyi jótállást vállalhat a gyártó, mert ez igazából az ő ügye, de hát ez is majd része lesz a vásárlócsalogatás eszköztárának: ha a jótállás értékhatárán bukik lefelé az ár, megadja-e az eredeti garanciát a gyártó, vagy a kereskedő.

Garnitúrák, készletek: akkor most szétszedik?

Léteznek olyan termékek, melyeket készletben, garnitúrában, vagy éppen valamilyen tartozékkal együtt kínálnak. Eddig is akadt rá példa, hogy egyes kiegészítőket, például műszaki cikkekből, külön lehetett, vagy éppen kellett megvásárolni. Ez üzletpolitika kérdése, amiben most már a jótállás időtartama is számítani fog.

Előfordulhat, hogy a jövőben az garanciális értékhatárok környékén kínált portékák esetében külön csomagolnak és áraznak is egyes kiegészítőket. Persze, ez az alapvető, rendeltetésszerű működést nem akadályozhatja.

Átadástól ketyeg az óra

A jótállási határidő akkor indul, amikor a fogyasztási cikket átadják a vásárló részére (vagy ha az szükséges, az üzembe helyezés napjával, ha a gyártó, vagy a kereskedő megbízottja végzi).

Ez elsősorban a webáruházi rendeléseket érinti, akkor is, ha házhoz szállítják valamikor a rendelést (szerződéskötést) követően, vagy éppen az átvevőponton veszi át a vásárló a portékát. Ez azt is jelenti, hogy vásárláskor és a termék átvételekor tanácsos ellenőrizni, milyen kezdő jótállási időpont is szerepel a jótállási jegyen. És az időtartam végét sem árt már átvételkor ellenőrizni, bár a hibás kitöltés nem csorbítja a vásárló jogait.

A súlyosabb termékek házhoz szállításakor is, amit a boltban választunk ki, az átadás időpontjától ketyeg a jótállás, erre sem árt figyelni.

Kell-e a nyugta a jótállási igény érvényesítéséhez

A boltosok gyakorlata, hogy a nyugtát a jótállási jegyhez tűzik. Még fel is hívják a figyelmet, hogy az is szükséges kelléke a jótállás intézésének. Ezzel ugyan megspórolnak néhány tollvonást, de a jogszabály egyértelmű: a garanciális igény érvényesítésének feltétele a jótállási jegy. Amit persze szabályosan kell kitölteni.

A nyugta tehát önmagában nem feltétele a jótállási igény intézésének, de nem szabad eldobni. Egyrészt ahol egy év a kötelező jótállás, ott utána belép még egy év szavatosság is. A különbség ekkor, hogy a vásárlónak kell bizonyítania vita esetén, hogy a termék már vásárláskor is hibás volt és persze rendeltetésszerűen használta. És ehhez már nem a jótállási jegy, hanem a nyugta szükséges. (Úgy egyébként, ha nem jótállásos egy termék, jár két év szavatosság és ezen belül fél évig a kereskedőnek, utána viszont a vásárlónak kell bizonyítania igazát.)

A nyugtától eltérően némileg másik történet a számla, ha azt kér a vásárló (aki természetes személy). A jótállási jegynek a tartalmi követelményei vannak meghatározva, így például a e-jótállási jegynél még a jogszabály is engedi a számlán feltüntetni a jótállási jegy kellékeit.

Rosszul lett kitöltve, nem kaptam

A jótállási jegyen fel kell tüntetni a szolgáltató, boltos vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát, a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit.

A termék fogyasztói árát az előbbiek alapján nem, de a jótállás időtartamát, annak végső időpontját tehát igen.

A nyugta megőrzése azért is szükséges, mivel ha a jótállási jegy kitöltése hiányos, például pont a jótállás időtartamát nem írják rá, vagy a jótállási jegyet nem kapja meg a vásárló, akkor jogosultságát végső soron a nyugtával is bizonyíthatja.

Javíthatatlan, negyedszer is elromlik

A rendelet világos, ha 30 napon belül nem javítható a garanciális termék, vagy negyedszer is meghibásodik, cserélni kell. Ha cserére valamilyen ok miatt nincs lehetőség (például már kifutott a termék), árleszállítást, újabb javítást pedig köszöni szépen, de nem kér a vásárló, a vételár visszajár.

Tehát a vásárlót hibás termék miatt hátrány nem érheti, főleg aránytalanul nagy nem. És ha új portékát kap a régi helyett, minden kezdődik elölről. De az elejétől.

(blokkk.com)

640x40_feher
Scroll To Top