Csak tavasszal indulhat a devizahitelek forintosítása

Tavasszal indulhat el a devizahitelek forintosítása, addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán.

A miniszter szavai szerint már előkészítették az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolását szabályozó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó.
Az elszámolást követheti egy idei jogszabállyal és 2015-ös végrehajtással a devizahitelek forintosítása – fogalmazott Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel egy jelentős kockázat tűnik el a magyar bankrendszerből. A miniszter egyben felvetette a pénzügyi szektort terhelő adók felülvizsgálatának lehetőségét is.
Hangsúlyozta: „a devizahitelek kivezetésekor nem arról van szó, hogy minden devizahitel megszűnik”. A lakossági devizahitelek korlátozására és a jelzálog alapú, lakáscélú hitelek kivezetésére van szükség – jegyezte meg.
Varga Mihály kitért arra, a kormányzat célja továbbra is a gazdaság fenntartható növekedési pályán tartása, és továbbra sem engednek a költségvetési hiány három százalék alatt tartásából és az államadósság csökkentéséből, ezen belül pedig kiemelt törekvése a kormánynak a devizaadósság mérséklése.
A miniszter utalva a 3,9 százalékos második negyedévi, éves összevetésű gazdasági növekedésre elmondta, a jó eredmény az eddig megtett lépések eredőjeként áll össze, ezért folytatni kell a megkezdett munkát.
Kiemelte, az uniós támogatások optimális használatán keresztül a hazai források beruházási célú felhasználását, az országba érkező külföldi működő tőke növelését, és azokat a fejlesztéseknek a fenntartását, megvalósítását, amelyek a növekedést hosszú távon garantálják. Varga Mihály hozzátette, hogy mindezeknek együtt kell járnia a fiskális fegyelemmel.
A devizaadóság mérséklésével kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a kormány már idén és jövőre sem kíván devizakötvénnyel megjelenni a kötvénypiacokon. 2015 adósságfinanszírozás szempontjából sokkal könnyebb lesz, mint az idei, hiszen összességében mintegy 2 milliárd eurónyi adósságot kell csak törleszteni – tette hozzá.
A fontos gazdasági törekvések közé sorolta az államháztartás kiadási oldalának csökkentését a GDP 45 százalékára, a foglalkoztatottak és a munkahelyek számának további növelését, illetve a beruházási ráta 20 százalék fölé emelését az iparosítás, újraiparosítás segítségével. Utóbbi fontos ahhoz, hogy a gazdaság stabil és hosszú távú növekedést érjen el, ennek a legfrekventáltabb pontjai a járműipar, és az elektromobilitás fejlesztése lehet, ezzel párhuzamosan kell az energetikai befektetéseket is végiggondolni – tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, ha a stratégiai partnerek osztalékuk minél nagyobb részét Magyarországon fektetnék be a jövőben is. „Abban bízunk, hogy az itt előállított nyereség itt kerül visszaforgatásra”, ennek érdekében a kormány akár egyéni döntést is hozhat a támogatásokról, vagy az uniós források felhasználásáról – közölte.
Varga Mihály felidézte azt is, tavasszal a 3 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátást hatszorosan jegyezték túl. Ez a legmegnyugtatóbb hitelminősítés – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az országkockázat csökkentése szempontjából nem mindegy, hogy a megítélés milyen lesz a jövőben, ezért a magyar gazdaságpolitika arra is törekszik, hogy a hitelminősítőket meggyőzze Magyarország jobb besorolásáról.
(MTI)