ingyenes webstatisztika

Ciprusi mentőcsomag – Londoni elemzők: nem valószínű kiterjedt betétesi roham az európeriférián

Várhatóan nem okoz járványszerűen terjedő betétesi rohamot az európeriféria más országaiban a hétvégére kidolgozott 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag, amely a tervek szerint egyszeri jelentős illetéket is kiróna a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre azok értékének arányában – vélekedtek vasárnapi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – közgazdászai vasárnap Londonban ismertetett elemzésükben hangsúlyozták, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság kezdete óta most első ízben kell részt vállalniuk bankbetét-tulajdonosoknak egy pénzügyi mentőakció költségeiből.
Ez a válság sújtotta többi eurótagállam polgáraiban is felkeltheti azt a félelmet, hogy az ő betéteik szintén veszélybe kerülhetnek.
A Commerzbank elemzőinek vasárnapi értékelése szerint azonban ennek ellenére valószínűtlen, hogy ezekben az országokban a betétesek tömegesen elkezdenék kivonni pénzüket a helyi bankokból, előidézve ezzel a szuverén adósságválság újbóli fellángolását.
A ház szerint ugyanis Ciprus a “túlméretezett” helyi bankrendszer és a pénzmosással szembeni “laza” hozzáállás miatt egész Európában “különleges esetnek” számít, és érthető, ha a nemzetközi közösség azt szeretné, hogy a gyakran nagy értékű ciprusi bankbetétek külföldi tulajdonosai is osztozzanak a mentőcsomag költségein.
A Commerzbank elemzői hangsúlyozták azt is, hogy az euróövezeti periféria más országiban – Ciprussal ellentétben – a bankbetétek túlnyomó többségét hazai betétesek birtokolják, és ezekben az országokban a bankszektorok messze nem olyan túlméretezettek, mint a ciprusi.
Mindezek alapján a valutauniós periféria többi országában a betétesek valószínűleg nem ijednek meg túlzottan a ciprusi mentőcsomagtól – jósolták vasárnapi elemzésükben a Commerzbank szakértői.
A cég szerint ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy jóllehet hetek óta szó van a ciprusi betéttulajdonosok tehervállalásának lehetőségéről, más perifériális országokban azonban eddig sem vontak ki komolyabb összegeket a betétesek a bankokból.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays szakelemzői a csomagról nyilvánosságra került részleteket kommentálva vasárnap közölték: véleményük szerint a potenciális járványveszély most jóval korlátozottabb, mint akkor lett volna, ha egy ilyen jellegű csomagot a korábbi pénzügyi mentőprogramok keretében állítottak volna össze.
Az európerifériális bankok – köztük az IMF/EU/EKB-segélyprogramban részesült görög, ír, portugál és spanyol bankrendszerek – tőkeellátottsága ugyanis jelenleg számottevően jobb, mint korábban, emellett az eurójegybank is jelentős mennyiségű likviditással látta el a piacot, és másodpiaci kötvényvásárlási programjával megmutatta készségét a pénzügyi stabilitás fenntartására.
A Barclays londoni elemzői szerint több alapvető ok magyarázza, hogy a ciprusi mentőprogram miért tér el jelentősen – főleg a bankbetétesekre kiróni tervezett kötelező illeték esetében – az euróövezeti válság korábbi szakaszainak segélycsomagjaitól.
A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége.
A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a GDP-érték 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami – tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira is – fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság-dinamikát.
Emiatt a betétesi illetéket is tartalmazó pénzügyi csomag alternatívája a ciprusi közadósság leírása lett volna.
Mindemellett a ciprusi bankrendszerben magas a nem rezidens tulajdonosok betéteinek állománya: a teljes betétállomány 37 százaléka nem ciprusi, 30 százaléka euróövezeten kívüli betéteseké, a rendszerszintű betétállomány összege pedig az éves GDP-értéknek hozzávetőleg a 380 százaléka – hangsúlyozták vasárnapi elemzésükben a Barclays londoni szakértői.
A ház szerint ehhez járul a Cipruson honos “laza” pénzmosás-ellenes hozzáállás, és ebben a helyzetben az euróövezeti döntéshozók – a korábbi segélyprogramokkal ellentétben – Ciprus esetében “nem lelkesedtek” azért, hogy a ciprusi bankok betéteseinek nyújtsanak pénzügyi segítséget.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő ez utóbbi problémáról összeállított, Londonban ismertetett legújabb elemzésében közölte: becslései szerint a nem rezidens orosz üzleti vállalkozások ciprusi bankokban elhelyezett betéteinek összege 2012 végén megközelítette a 19 milliárd dollárt, emellett orosz bankok további mintegy 12 milliárd dollár tőkét tartottak ciprusi banki érdekeltségeikben.
Ciprust a nagy londoni kockázatelemző házak a világ egyik legrizikósabb államadósának tartják.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég Londonban ismertetett idei első globális országkockázati összesítése szerint – amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolta be a vizsgált szuverén adósokat – a világ tíz legkockázatosabb államadósának mezőnyében Argentína mögött a második helyen Ciprus állt.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top