gazdasagportal.hu Gazdasági és Tőzsdei Portál – Hirek, technikai és fundamentális elemzések.

A Boehringer Ingelheim bejelentette, hogy 100%-os tulajdonjogot szerzett az onkolitikus viroterápiák fejlesztésével foglalkozó ViraTherapeutics gyógyszeripari vállalkozásban. A ViraTherapeutics által fejlesztett vezető gyógyszerjelölt, a VSV-GP (Vesicular Stomatitis Virus (VSV) módosított glikoproteinnel (GP)) önmagában és más terápiákkal kombinálva is számos vizsgálat tárgya. A 210 millió euró összértékű ügylet a két vállalat között 2016 augusztusában létrejött opciós és üzletrészvásárlási megállapodáson alapul. Olvass tovább »

2018 október 2-án a világ első és egyetlen úszó atomerőművi blokkján, a Lomonoszov Akadémikus nevét viselő berendezésen az Atomflot murmanszki kikötőjében a gyártó Balti Üzem szakemberei befejezték a nukleáris fűtőelemek betöltését a hajó bal oldali, második reaktorába. Ezzel befejeződött az úszó atomerőmű fizikai indítását megelőző munkafázis. Olvass tovább »

Londoni pénzügyi elemzők szerint több millió alacsonyabb képesítésű ipari munkás járhat meglehetősen rosszul, ha a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után vámok terhelnék Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmét. Olvass tovább »

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint az emberi fogyasztásra előállított élelmiszer mintegy harmada landol a szemetesben minden évben.

Olvass tovább »

Az év első felében kiélesedő kereskedelmi háború érezhető bizonytalanságot eredményezett a piacokon, ami jól látható a különböző befektetési eszközök év eleje óta mutatott teljesítményében: gyakorlatilag csak a fejlett részvénypiacok tudtak látható hozamot elérni, miközben a feltörekvő piacok komoly visszaesést szenvedtek. Az év hátralevő részében azonban szűkülhet a szakadék a két részvénypiaci eszközosztály között, és az alulárazott hazai tőzsdére is érdemes odafigyelni – tanácsolja az utolsó negyedévre a K&H Alapkezelő. Olvass tovább »

Sok kisbefektető szeretné tudni, hogy érdemes-e még a kockázatosabb befektetések irányába mozdulni, vagy már inkább a kiszálláson kellene gondolkodni. Az amerikai közgazdászok rövid távon ugyan még bizakodóak, de 2020 végére már várják a következő recessziót – számolt be a Bloomberg hírportál. Mennyire bízhatunk az e féle jóslatokban, és érdemes-e lassan visszavonulót fújni? Erről kérdeztük Szendrei Ádám, pénzügyi tanácsadót.

Folyamatosan kérdezik az újságírók és riporterek a közgazdászokat, hogy mégis mikor fog eljönni a következő válság. A szakértő elmondása szerint azonban a válság, pont attól lesz válság, hogy nem látjuk előre. Lehetnek jelei, de azt senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor, és milyen mértékű. Mégis azt látjuk, hogy sokan szívesen belemennek a játékba, és jósolnak valamit.

Ahány tanácsadó, annyiféle elemzést tud mutatni, és a fele alátámasztja, a másik fele pedig majd megcáfolja, hogy most éppen érdemes-e egy adott részvényt, vagy piacot megvenni. Ha lenne egyetértés, hogy most éppen túlárazott, vagy alulértékelt ez az adott eszköz, akkor azonnal megváltozna az ára. Született egy érdekes kutatás a témában, melyet a CXO Group készített.

A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzék, mennyire jönnek be a különböző szakértők, és guruk jóslatai. Ehhez különböző részvényárazási erőjelezéseket, fizetős gazdasági hírleveleket vizsgáltak meg. Minél több szakértő került a mintába, annál jobban látszódott, hogy a találati arányuk még az 50%-ot sem érte el. Tehát ennyi erővel pénzérme feldobással is dönthetünk, és még úgy is nagyobb eséllyel találjuk el a piac mozgását.

Akkor mégis miért jósolnak?

Vizsgáljuk meg kicsit a szakértők szempontjából a dolgot. A szakértőknek érdekük, hogy a figyelem középpontjában legyenek. Sokuknak saját befektetési alapjuk, brókercégük van, vagy egyszerűen csak így építik a személyes márkájukat. Ilyenkor pedig a leggyakoribb kérdés a következő válsággal kapcsolatos, hiszen ez érdekli az embereket, ezzel lehet kattintást, nézettséget szerezni.

A szakértők persze általában tudják, hogy nincs náluk a varázsgömb, amit a nézők látni szeretnének. Ilyenkor a 2-3 éves becsült időszak pont megfelelő arra, hogy ne nagyon lehessen számon kérni a szakértőn, ha nem jön be a jóslat. Ha túl rövidet mondana, mondjuk 1 évet, akkor lehet, sokan kimaradnának miatta az emelkedésből, ha 5 évet mondana, akkor pedig lehet a követői túl vakmerőek lennének. Egyébként is, 8-10 évente várható egy nagyobb gazdasági visszaesés, így lassan „időszerű”.

A 2-3 évbe viszont tökéletesen belefér még az 1-4 éves időtáv is. Ekkor még könnyen ráfoghatjuk, hogy igaza lett, csak kicsit korábban, vagy később következett be.  4 év múlva viszont már alighanem senki nem fog emlékezni az adott jóslatra, ha nem jött be. (Ha igen, akkor természetesen ez egy remek téma ismét.) Így a 2-3 éves jóslási táv igazából a legkisebb kockázattal bíró jóslat. Olyan, mintha azt mondanám, hogy „nem túl hamar, de nem is túl soká”.

Ha visszaemlékezünk, 2010-ben a „W” alakú recesszió volt a divatos jóslat. Ekkor mindenki 2012-re várta a következő nagy zuhanást, az igazi összeomlást. 2015-ben 2017-2018 környékére volt érdemes jósolni, 2016-ban pedig 2018-2019 volt a célpont. Ahogy ezek a jóslatok sem jöttek be, úgy könnyen előfordulhat, hogy a mai 2-3 éves jóslatok sem fognak bejönni.

Mit érdemes tennie a befektetőknek?

A különböző jóslatokra hallgatni saját befektetéseink esetén, legyen az pozitív, vagy negatív, egyszerűen nem megoldás. Fontos megérteni, hogy a piacok nem jósolhatóak előre. Ennek ellenére túl sokan próbálják meg kitalálni mindenféle stratégia nélkül, hogy az adott pillanatban mibe érdemes befektetni.

A tipikus kisbefektető, ha zuhan a tőzsde, inkább menekülőre fogja, és realizálja a veszteséséget, és általában csak akkor száll vissza, amikor már két számjegyű hozamokat lát. Akinek nincs stratégiája, elképzelése, azt nagyon könnyű kiugrasztani. Ráadásul ösztönösen bennünk van, hogy szeretnénk másra bízni a pénzügyi döntéseink felelősségét. Ez azonban téves út.

E helyett azt tudom javasolni, hogy tanuljunk a témában, hosszú távon ugyanis a legjobb befektetés a tudás – véleményem szerint. Az első lépés, hogy minden befektetési döntésből meg kell próbálni kizárni az érzelmeket, és racionális döntést kell hozni.

Ez sokszor nehéz, éppen ezért van szükség a tervezésre és befektetési stratégiára, amiben előre le kell tisztázni, hogy mikor, mit kell tenni. Olyan stratégiát kell kialakítani, amelyet hosszú távon tudunk követni, és a hosszú távú stratégiában nincs helye az ad-hoc jóslatok alapján történő kereskedésnek.

Sokan hibáznak még ott, hogy túlzó hozamokat várnak el befektetéseiktől, amiért ráadásul magas kockázatot is vállalnak. Reálisan kell látni a helyzetet, teljesen felesleges 20-30%-os éves hozamokat elvárni. Inkább érjen el valaki alacsonyabb hozamokat, de azt egy megfelelő stratégia mentén, egy jól diverzifikált portfólióval tegye, ami akár egy válság esetén is megállja majd a helyét.

Érdekes lehet olvasni egy szakértő véleményét, de csak amiatt venni, vagy eladni valamit nem érdemes. A hozamokat úgy lehet a legegyszerűbben növelni, ha figyelünk a költségekre. Ha egy adott piacra befektető befektetési alapon például megspórolok, mondjuk 1%-os alapkezelési díjat, akkor azonnal növelem nettó hozamaimat 1%-al. A kockázatom csökkentésének a legjobb módja pedig a diverzifikáció, vagyis a befektetéseink megosztása a különböző eszközök között.

Összességében tehát nem érdemes a különböző jóslatokra hallgatni, viszont olyan befektetési stratégiával és portfólióval érdemes rendelkezni, ami egy válság alatt is megállja a helyét. Ehhez jó önismeretre, tudatos befektetési stratégiára és jól diverzifikált portfólióra van szükség.

 

 

Csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Olvass tovább »

A vártnál nagyobb mértékben gyorsult a feldolgozóiparon kívüli – főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő – szektor teljesítménye szeptemberben az Egyesült Államokban. Olvass tovább »