gazdasagportal.hu Gazdasági és Tőzsdei Portál – Hirek, technikai és fundamentális elemzések.

A szakemberek szerint akár már 10-12 év múlva megszűnhetnek az okosotthonok, azaz az internetalapú technológiákkal (IoT) automatizált házak – legalábbis maga az elnevezés. Ennek oka, hogy a ma még újdonságnak számító technológiák olyannyira hétköznapivá válnak, hogy ez lesz a normális, megszokott formája az otthonoknak, így már nem lesz értelme a megkülönböztető névnek. A nemzetközi szinten több száz milliárd dolláros éves növekedést felmutató iparág hazai fejlődése érdekében a Start it @K&H inkubátorprogram és a Balasys IT Kft. stratégiai együttműködést kötött az okosotthon technológiákat fejlesztő startupok támogatására. Olvass tovább »

A 20 legjövedelmezőbb kriptovaluta ma a teljes kriptovalutapiac teljesítményének 90%-át teszi ki. Egy új megoldás révén ezek árfolyamának folyamatos monitorozásával nagyobb eséllyel lehet maximalizálni a befektetések nyereségét és csökkenteni a kockázatokat. Olvass tovább »

A lengyel és a magyar kormánypártok vezetői, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski nem “hunexitet vagy polexitet” akarnak, hanem alapvető partnerséget várnak el uniós partnereiktől – állapítja meg hétfői kommentárjában a DoRzeczy című lengyel konzervatív hetilap. Olvass tovább »

Csökkenő forgalom mellett gyengült a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, a BUX 36 945,25 ponton zárt pénteken, az előző heti záróértékénél 226,16 ponttal, 0,61 százalékkal alacsonyabban. Olvass tovább »

Kárpátaljára pontosan nyolcvan év múltán újra rávetült a magyarok lakta területekről folytatott egykori vita árnyéka – írta Lubos Palata, a Mladá Fronta Dnes című liberális cseh napilapban pénteken megjelent jegyzetében. Olvass tovább »

Az év első felében kiélesedő kereskedelmi háború érezhető bizonytalanságot eredményezett a piacokon, ami jól látható a különböző befektetési eszközök év eleje óta mutatott teljesítményében: gyakorlatilag csak a fejlett részvénypiacok tudtak látható hozamot elérni, miközben a feltörekvő piacok komoly visszaesést szenvedtek. Az év hátralevő részében azonban szűkülhet a szakadék a két részvénypiaci eszközosztály között, és az alulárazott hazai tőzsdére is érdemes odafigyelni – tanácsolja az utolsó negyedévre a K&H Alapkezelő. Olvass tovább »

Sok kisbefektető szeretné tudni, hogy érdemes-e még a kockázatosabb befektetések irányába mozdulni, vagy már inkább a kiszálláson kellene gondolkodni. Az amerikai közgazdászok rövid távon ugyan még bizakodóak, de 2020 végére már várják a következő recessziót – számolt be a Bloomberg hírportál. Mennyire bízhatunk az e féle jóslatokban, és érdemes-e lassan visszavonulót fújni? Erről kérdeztük Szendrei Ádám, pénzügyi tanácsadót.

Folyamatosan kérdezik az újságírók és riporterek a közgazdászokat, hogy mégis mikor fog eljönni a következő válság. A szakértő elmondása szerint azonban a válság, pont attól lesz válság, hogy nem látjuk előre. Lehetnek jelei, de azt senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor, és milyen mértékű. Mégis azt látjuk, hogy sokan szívesen belemennek a játékba, és jósolnak valamit.

Ahány tanácsadó, annyiféle elemzést tud mutatni, és a fele alátámasztja, a másik fele pedig majd megcáfolja, hogy most éppen érdemes-e egy adott részvényt, vagy piacot megvenni. Ha lenne egyetértés, hogy most éppen túlárazott, vagy alulértékelt ez az adott eszköz, akkor azonnal megváltozna az ára. Született egy érdekes kutatás a témában, melyet a CXO Group készített.

A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzék, mennyire jönnek be a különböző szakértők, és guruk jóslatai. Ehhez különböző részvényárazási erőjelezéseket, fizetős gazdasági hírleveleket vizsgáltak meg. Minél több szakértő került a mintába, annál jobban látszódott, hogy a találati arányuk még az 50%-ot sem érte el. Tehát ennyi erővel pénzérme feldobással is dönthetünk, és még úgy is nagyobb eséllyel találjuk el a piac mozgását.

Akkor mégis miért jósolnak?

Vizsgáljuk meg kicsit a szakértők szempontjából a dolgot. A szakértőknek érdekük, hogy a figyelem középpontjában legyenek. Sokuknak saját befektetési alapjuk, brókercégük van, vagy egyszerűen csak így építik a személyes márkájukat. Ilyenkor pedig a leggyakoribb kérdés a következő válsággal kapcsolatos, hiszen ez érdekli az embereket, ezzel lehet kattintást, nézettséget szerezni.

A szakértők persze általában tudják, hogy nincs náluk a varázsgömb, amit a nézők látni szeretnének. Ilyenkor a 2-3 éves becsült időszak pont megfelelő arra, hogy ne nagyon lehessen számon kérni a szakértőn, ha nem jön be a jóslat. Ha túl rövidet mondana, mondjuk 1 évet, akkor lehet, sokan kimaradnának miatta az emelkedésből, ha 5 évet mondana, akkor pedig lehet a követői túl vakmerőek lennének. Egyébként is, 8-10 évente várható egy nagyobb gazdasági visszaesés, így lassan „időszerű”.

A 2-3 évbe viszont tökéletesen belefér még az 1-4 éves időtáv is. Ekkor még könnyen ráfoghatjuk, hogy igaza lett, csak kicsit korábban, vagy később következett be.  4 év múlva viszont már alighanem senki nem fog emlékezni az adott jóslatra, ha nem jött be. (Ha igen, akkor természetesen ez egy remek téma ismét.) Így a 2-3 éves jóslási táv igazából a legkisebb kockázattal bíró jóslat. Olyan, mintha azt mondanám, hogy „nem túl hamar, de nem is túl soká”.

Ha visszaemlékezünk, 2010-ben a „W” alakú recesszió volt a divatos jóslat. Ekkor mindenki 2012-re várta a következő nagy zuhanást, az igazi összeomlást. 2015-ben 2017-2018 környékére volt érdemes jósolni, 2016-ban pedig 2018-2019 volt a célpont. Ahogy ezek a jóslatok sem jöttek be, úgy könnyen előfordulhat, hogy a mai 2-3 éves jóslatok sem fognak bejönni.

Mit érdemes tennie a befektetőknek?

A különböző jóslatokra hallgatni saját befektetéseink esetén, legyen az pozitív, vagy negatív, egyszerűen nem megoldás. Fontos megérteni, hogy a piacok nem jósolhatóak előre. Ennek ellenére túl sokan próbálják meg kitalálni mindenféle stratégia nélkül, hogy az adott pillanatban mibe érdemes befektetni.

A tipikus kisbefektető, ha zuhan a tőzsde, inkább menekülőre fogja, és realizálja a veszteséséget, és általában csak akkor száll vissza, amikor már két számjegyű hozamokat lát. Akinek nincs stratégiája, elképzelése, azt nagyon könnyű kiugrasztani. Ráadásul ösztönösen bennünk van, hogy szeretnénk másra bízni a pénzügyi döntéseink felelősségét. Ez azonban téves út.

E helyett azt tudom javasolni, hogy tanuljunk a témában, hosszú távon ugyanis a legjobb befektetés a tudás – véleményem szerint. Az első lépés, hogy minden befektetési döntésből meg kell próbálni kizárni az érzelmeket, és racionális döntést kell hozni.

Ez sokszor nehéz, éppen ezért van szükség a tervezésre és befektetési stratégiára, amiben előre le kell tisztázni, hogy mikor, mit kell tenni. Olyan stratégiát kell kialakítani, amelyet hosszú távon tudunk követni, és a hosszú távú stratégiában nincs helye az ad-hoc jóslatok alapján történő kereskedésnek.

Sokan hibáznak még ott, hogy túlzó hozamokat várnak el befektetéseiktől, amiért ráadásul magas kockázatot is vállalnak. Reálisan kell látni a helyzetet, teljesen felesleges 20-30%-os éves hozamokat elvárni. Inkább érjen el valaki alacsonyabb hozamokat, de azt egy megfelelő stratégia mentén, egy jól diverzifikált portfólióval tegye, ami akár egy válság esetén is megállja majd a helyét.

Érdekes lehet olvasni egy szakértő véleményét, de csak amiatt venni, vagy eladni valamit nem érdemes. A hozamokat úgy lehet a legegyszerűbben növelni, ha figyelünk a költségekre. Ha egy adott piacra befektető befektetési alapon például megspórolok, mondjuk 1%-os alapkezelési díjat, akkor azonnal növelem nettó hozamaimat 1%-al. A kockázatom csökkentésének a legjobb módja pedig a diverzifikáció, vagyis a befektetéseink megosztása a különböző eszközök között.

Összességében tehát nem érdemes a különböző jóslatokra hallgatni, viszont olyan befektetési stratégiával és portfólióval érdemes rendelkezni, ami egy válság alatt is megállja a helyét. Ehhez jó önismeretre, tudatos befektetési stratégiára és jól diverzifikált portfólióra van szükség.

 

 

Sok a túlárazott ingatlan a pesti ingatlanpiacon, az ingatlanközvetítők életét pedig a komolytalan vevők és eladók keserítik meg. A jól árazott lakás, akár két hét alatt gazdára talál, a házak és telkek azonban nehezen kelnek el. Olvass tovább »