A legfrissebb felmérések szerint a brit ellenzék vezetÅ‘ erejének, a Munkáspártnak valós kormányalakÃtási esélyei lehetnének, ha a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatában beállt patthelyzetbÅ‘l az elÅ‘rehozott parlamenti választások kiÃrása kÃnálná a kiutat.
Az Electoral Calculus nevű, elsÅ‘sorban matematikai modelleket alkalmazó online politikai elÅ‘rejelzÅ‘ cég által a The Sunday Telegraph cÃmű konzervatÃv vasárnapi brit lap számára 8561 fÅ‘s választói minta bevonásával elvégzett széleskörű kutatás azt mutatta ki, hogy a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt egy “azonnali” parlamenti választáson 296, a jelenleg is kisebbségben kormányzó KonzervatÃv Párt 259 képviselÅ‘i helyet szerezne a londoni alsóházban.
A konzervatÃvoknak jelenleg 313, a Munkáspártnak 246 képviselÅ‘je van.
A Labour az előrejelzésben szereplő mandátumnyereséggel sem kerülne abszolút többségbe, mert ehhez legalább 326 fős frakcióra lenne szüksége, de a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) támogatásával már kormányzóképes többségre tehetne szert.
Sir John Curtice, a legnagyobb brit piac- és közvélemény-kutató cégek egyesületének (British Polling Council, BPC) elnöke, a legtekintélyesebb brit választási szakértÅ‘ a The Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében a konzervatÃvok támogatottságának zuhanásáról azt Ãrta: a KonzervatÃv Párt azért fizet nagyon drága árat, mert nem tudta elérni, hogy az Egyesült Királyság a kijelölt idÅ‘pontban kilépjen az Európai Unióból.
A neves választási szakértÅ‘ – a Strathclyde Egyetem politikatudományi professzora – szerint a 8 százalékpontos átlagos veszteségen belül 12 százalékponttal zuhant a KonzervatÃv Párt támogatottsága a Brexit-párti brit választók körében.
Curtice szerint a kilépést pártoló szavazók az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához (UKIP) vagy az újonnan alakult Brexit Párthoz vándorolnak át.
A UKIP volt hosszú éveken át a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek gyakorlatilag egyetlen programpontja az Egyesült Királyság kilépése volt az Európai Unióból.
A UKIP élén sokáig Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivÅ‘je állt. Farage a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – lemondott vezetÅ‘i tisztségérÅ‘l, azzal az indokkal, hogy a népszavazási eredménnyel a párt politikai céljai teljesültek. KésÅ‘bb ki is lépett a UKIP-ból, amelynek új vezetésével számos kérdésben összekülönbözött.
Farage azonban a hétvégén, Brexit Párt néven új politikai erÅ‘ megalakÃtását jelentette be, a brit politika arculatának teljes megváltoztatását kitűzve elérendÅ‘ célként.
Sir John Curtice a The Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében kimutatja, hogy azok közül, akik az EU-tagsági népszavazáson a kilépésre voksoltak, valamivel több mint 20 százalék vagy a UKIP-ra, vagy Nigel Farage új Brexit Pártjára szavazna.
Sir John számÃtásai szerint ez azt is jelenti, hogy azok közül, akik a 2017-ben tartott elÅ‘rehozott parlamenti választásokon a Theresa May miniszterelnök vezette KonzervatÃv Pártra szavaztak, 16 százalék elpártolt a konzervatÃvoktól.
A brit EU-tagság megszűnésének határidejét Theresa May kezdeményezésére az EU az elmúlt nem egészen egy hónapban kétszer is későbbre halasztotta.
A soron kÃvüli szerdai EU-csúcson elért második halasztási megállapodás értelmében a kilépés új határideje október 31., de ha a londoni parlament ennél korábban jóváhagyja a Brexit-megállapodást, a halasztási idÅ‘szak is rövidülhet.
Theresa May május 22-ig szeretné elfogadtatni az alsóházban a kilépési egyezményt, mert ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie a másnap esedékes európai parlamenti választásokon.
Nigel Farage új Brexit Pártja viszont aktÃvan készül az EP-választásokra, bár Farage programadó beszéde szerint a párt számára ez “csak az elsÅ‘ lépés lenne” a brit politika teljes átalakÃtása felé.(MTI)