Home / Belföld / Biztonságos vagy nem biztonságos az érintős bankkártya? A rendőrség is cáfolja a rémhíreket

Biztonságos vagy nem biztonságos az érintős bankkártya? A rendőrség is cáfolja a rémhíreket

Rémhír az a közösségi médiában terjedő állítás, hogy nem biztonságos az érintős (PayPass rendszerű) bankkártya – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője az ORFK és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.

Németh Ágnes hangsúlyozta: egyetlen eljárást sem indított a rendőrség úgynevezett “elektronikus zsebtolvajlás”, vagyis olyan eset miatt, hogy valakinek a PayPass rendszerű bankkártyájáról hordozható terminál használatával illetéktelenül pénzt vettek volna le. Nem is kaptak ilyen bejelentést – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen álhíreket közlő oldalak általában tele vannak reklámmal, és a közösségi oldalak használói hajlamosak megosztani ezeket az információkat, amelyek így futótűzként terjednek. Ezért is fontos a tudatos, körültekintő internethasználat – mondta az osztályvezető.
Sütő Ágnes, a bankszövetség kommunikációs vezetője közölte, hogy minden 300 ezer bankkártyás vásárlásra csak egy csalás jut, és ezeknek az eseteknek is a 72 százaléka online környezetben, többnyire internetes vétel során történik.

Mint elmondta, az Európai Központi Bank adatai szerint európai összevetésben Magyarországon az egyik legbiztonságosabb a bankkártyahasználat. Ma már a kártyás vásárlások kétharmada érintéssel történik. A forgalomban lévő csaknem 9 millió bankkártya közül pedig 6 millió PayPass rendszerű, és a terminálok 80 százaléka már támogatja a használatukat.
Az érintős kártyákat hat éve forgalmazzák a magyar bankok, és a kártyák szaporodása ellenére sem tapasztalták a visszaélések arányának növekedését, így ma 98 millió forintból csupán egy forint kerül a bankkártyahasználat nyomán csalókhoz – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az így keletkezett károknak is megtérítik a 90 százalékát a pénzintézetek, amelyek csak kirívó gondatlanság esetén nem állnak helyt.
Azt mondta, technikailag elképzelhető, hogy egy csaló sokszori kísérletezéssel, például tömött közösségi közlekedési eszközön képes lehet hordozható terminállal megcsapolni egy bankkártyát, ám ez nem életszerű. Egyrészt a terminálba előtte be kell vinni az adatokat, másrészt minden terminál tulajdonosának egy bankkal kell szerződnie, sok csalás esetén pedig a bank letiltja az eszközt és a rendőrséggel közli a tulajdonos adatait.
Ráadásul PIN-kód nélkül egyszerre csupán 5 ezer forintig engedélyezett az érintőkártyás vásárlás, vagyis igen nagy kockázat mellett csupán alacsony bevétel lenne elérhető, ami nem éri meg – mondta a kommunikációs vezető.
Sütő Ágnes a legjobb védekezésnek azt nevezte, ha igénybe vesszük a bankok által kínált, a tranzakciókról értesítő SMS-szolgáltatást.
Szabó Henrik, az ORFK bűnmegelőzési osztályának kiemelt főreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy internetes vásárláskor a csalások elkerülése érdekében csak banki oldalon adjuk meg a számla- és kártyaadatainkat, kereskedőknek soha.
Kiemelte, hogy az álcázott, az eredetire megszólalásig hasonlító hamis banki oldalak a címsor elolvasásával szűrhetők ki. A címsornak ugyanis az eredeti oldalaknál minden esetben “https”-sel kell kezdődnie.
Ugyancsak elkerülhetjük a csalásokat az áruk személyes átvételével vagy utánvéttel fizetéssel, emellett hasznos a vásárlói visszajelzések elolvasása, továbbá gyanús lehet, ha egy terméket jóval az értéke alatt, különösen kedvező áron kínálnak – mondta Szabó Henrik.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top

 
Amennyiben szeretne részletesebb tájékoztatást kapni,
kérjük töltse ki az alábbi adatlapot.
Adatait bizalmasan kezeljük.

Név

Email cím

Telefonszám

 

×