ingyenes webstatisztika

Beutazási tilalom – Magyarország további amerikai nyomásgyakorlásra számíthat

A lengyel külügyi intézet (PISM) szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól, például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.

Dariusz Kalan, a PISM egyik vezető kutatója és közép-európai elemzője az intézet szerdai hírlevelében azt írta, hogy a magyar-amerikai viszonyban megnövekedett feszültség nem csak annak tudható be, hogy Washington aggódik a demokratikus normák magyarországi helyzete miatt. Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni, s a Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

   Az elemző úgy véli, precedenst teremtett Washington október közepi döntése, amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna. A lépést Barack Obama elnök, Bill Clinton volt elnök és a washingtoni külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek a magyar belpolitikai döntéseket érintő nyílt bírálatai előzték meg, s Washington határozott lépése azt mutatja, hogy 2014 őszén a két fél viszonyát 1989 óta nem tapasztalt elhidegülés jellemzi.

Washington a kezdetektől nem rejtette véka alá bírálatát az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti reformokkal szemben. A Fidesz által eszközölt változtatásokat, csakúgy mint Magyarországnak az európai intézményekkel és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott viharos párbeszédét az amerikai tisztségviselők úgy értékelték, mint az 1990-es években a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő intézkedésekkel való szakítást.
Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.

Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy az amerikai kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.

Washington két okból nem említette közvetlenül Ukrajnát vagy a Déli Áramlatot a beutazási tilalom kapcsán – írja a lengyel szakértő. Egyrészt el akarták kerülni azt a jobboldali magyar sajtó által gyakran megfogalmazott vádat, miszerint az idei magyarországi választások után beavatkoznak az ország belügyeibe, másrészt a politikai korrupció önmagában is olyan érzékeny téma, amelyet késő ősszel és a tél folyamán fel lehet használni arra, hogy széles körű társadalmi felháborodást váltsanak ki.

Az elemzés szerint a magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire is számíthat Washingtontól

– például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt), sőt végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.
A PISM elemzője úgy látja, Washington Budapesttel szembeni keményedő stratégiáját az új összetételű Európai Bizottság vezetésének is jelzésként kellene kezelnie. Washington ugyanis régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban. Az Egyesült Államok valószínűleg arra fog törekedni, hogy közös álláspontot alakítson ki Brüsszellel, vagy azt is elvárja majd, hogy a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság vegye át a kezdeményezést, ha a Fidesz-kormány további lépéseket tenne, például megkerülné az EU Déli Áramlattal kapcsolatos előírásait, vagy nyíltan megkérdőjelezné az unió politikáit.
Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével.
Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet.
A lengyel külügyi intézet elemzője végül úgy véli, hogy a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz-ukrajnai konfliktust és annak közvetlen fenyegetését országukra és a régióra. A szakértő szerint a jövőben Washington élénkebb párbeszédet fog folytatni közép-európai partnereivel, hogy egységesebb álláspontot képviseljenek a tőlük keletre zajló fejleményekkel kapcsolatban.(MTI)

 

640x40_feher
Scroll To Top